Vámosi-Nagy: csak a kkv-kre vonatkozik az adómentes nyereség mértékének felelmelése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak a kis és közepes (kkv) vállalkozásokra vonatkozik az a most bejelentett, 2008-tól érvényes változás, amely szerint az adómentes nyereség 25 százalékos mértéke 50 százalékra nő – felelte az MTI kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adóigazgatója.

A tervezett változtatás szerint fejlesztési tartalékképzés esetén az adómentes nyereség mértéke 25 százalékról 50 százalékra emelkedik, de maximálisan csak 250 millió forintig vehető igénybe.

Vámosi-Nagy Szabolcs megjegyezte: a társasági adózás jelenleg hatályos szabályai szerint az adókedvezmény 25 százalék, és 500 millió forintos határig érvényes, de “”az nem életszerű, hogy egy kis- vagy közepes vállalkozás olyan nagy összegű fejlesztési tartalékot tud képezni, hogy 250 millió forintnál több adókedvezményt képes igénybe venni, ezért számukra a 25 százalékos mérték 50 százalékra való emelése a meghatározó””.

Az APEH volt elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztési tartalék ugyan adóalap-csökkentő tételként jelentkezik, de a beruházás megvalósulása, azaz a tárgyi eszköz beszerzése után – az Európai Unió rendelkezései alapján – az adózás során az amortizációt nem lehet elszámolni, hiszen az adókedvezmény állami támogatásnak minősül, tehát abból újabb kedvezményhez már nem lehet hozzájutni. Azaz a 2008-tól igénybe vehető megemelt adókedvezmény lényegében az adó időbeli eltolását jelenti.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.