Magyar multik – kinek éri meg a külföldi terjeszkedés?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az időszakosan nehéz helyzetbe került külföldi cégek akvirálása a magyar közepes vállalatoknak is új lehetőséget adhat a terjeszkedésre, új piacok megszerzésére. Ahhoz viszont, hogy a hazai feltörekvő középvállalatok ezeken az új – vagy legalábbis részben ismeretlen – vizeken is megőrizzék sikerességüket, a cégeknek be kell tartaniuk néhány alapvető óvatossági szabályt. Ezek között a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb fokú transzparenciát követeljék meg leendő partnereiktől is.

Bodor Kornél, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Csoportjának vezetője azt mondta: a nemzetközi terjeszkedésnek mindig vannak kockázatai, s különösen igaz ez a jelenlegi gazdasági környezetben. Az új piacok meghódításának egyik leghatékonyabb módja azonban kétségtelenül a felvásárlás, főleg abban az esetben, ha a kiszemelt külföldi vállalkozás életében a piacvesztéssel, profitcsökkenéssel, likviditási gondokkal járó időszak csupán átmeneti, valamilyen nehezen befolyásolható külső faktor által kikényszerített jelenség, de az adott társaság egyébként ígéretes termékekkel és megalapozott jövőképpel rendelkezik.

Ilyen, nehezen befolyásolható faktor a válság, amely szerte a régióban szedi áldozatait a cégek között, amelyből ugyanakkor néhány hazai, közepes méretű feltörekvő vállalat rugalmas gondolkodásának és a megfelelő időben meghozott döntéseinek köszönhetően komolyabb megroppanás nélkül kerülhet ki. A válságot helyesen kezelő, vagy attól nagyrészt érintetlenül hagyott vállalatoknak a növekedés érdekében alapvető érdeke a potenciális befektetési, terjeszkedési lehetőségek után kutatniuk – és ennek során a hazai piac mellett az országhatáron túl adódó lehetőségeket is felmérniük.

A Deloitte szakértője szerint a magyar tulajdonú, közepes méretű cégek külföldi jelenléte már ma sem példa nélküli, ám sok cégvezető, tulajdonos ma még alábecsüli a külföldi piacokban rejlő lehetőséget cége számára, vagy éppen túl kockázatosnak tartja a nemzetközi porondra való kilépést, az azzal járó, várható előnyökhöz képest. Arra, hogy a valós kockázatokat a helyükön kezeljék, és pontosan felmérhetővé váljon a potenciális terjeszkedésben rejlő üzleti lehetőség, ma már ugyanakkor igen kifinomult technikák léteznek, a cégeknek pedig leginkább ezeknek a konzekvens alkalmazását kell elhatározniuk.

Bodor Kornél azon az állásponton volt, hogy mielőtt a cég élne az akvirálásban rejlő lehetőségekkel, fontos, hogy rendelkezzen jól meghatározott, hosszú távú növekedési stratégiával és jól megfogalmazott célokkal. Rögtön az elején célszerű megvizsgálnia azt is, hogy a megvásárolni tervezett cég irányítására rendelkezik-e kompetens menedzsmenttel. Semmiképpen nem szabad az akvirálást megkezdeni addig, amíg a cég belső rendszerei nem teszik lehetővé akár a saját, akár az akvirált cég teljesítményének megfelelő minőségű pénzügyi követését, esetleges integrálását.

A szakértő úgy véli, hogy a terjeszkedés mellett döntő vállalatnak célszerű nagyon alaposan megvizsgálnia, elemeznie a felvásárolni kívánt társaság havi-, negyedéves-, éves riportjait, beszámolóit. A transzparenciát és a jobb összehasonlíthatóságot szolgálja, ha a helyi előírásoknak megfelelő éves beszámoló mellett mind az akvirálandó társaság, mind a terjeszkedő hazai vállalat rendelkezik a nemzetközi számviteli sztenderdeknek megfelelő, IFRS szerinti beszámolóval is. Egy adott társaság teljesítményének nemzetközi összehasonlításra is alkalmas, objektív mércéje szinte minden esetben az IFRS szerinti beszámoló. Nem véletlenül, hiszen a nemzetközi számviteli sztenderdekből adódó különbségek miatt könyvekben a vállalat profitja, saját tőkéje, illetve egyes tételek besorolásai jelentősen eltérhetnek az adott ország helyi szabályai által elkészített beszámolók tartalmától.

Bodor Kornél szerint a felvásárolni kívánt cég beszámolóját több szempont alapján is érdemes megvizsgálni. Egyrészt célszerű ellenőrizni, hogy megfelelőek-e azok a jelentések, amelyeket a felvásárolni kívánt cég átad. Másrészt érdemes annak alaposabb vizsgálata, hogy a jelentésekben szereplő számok és kötelezettségvállalások valódi eszközökre vonatkoznak-e, továbbá, hogy vannak-e eltitkolt kötelezettségek a kiszemelt cég beszámolóiban.
Fokozott figyelmet kell fordítani az impairment teszt, azaz a terven felüli értékcsökkenés-vizsgálat elvégzésére, mind az üzleti-, vagy cégérték (goodwill), mind pedig a tárgyi eszközök tekintetében. A részesedések esetében ajánlott külön-külön megvizsgálni a tőzsdei és nem tőzsdei befektetéseket. A tőzsdén nem jegyzett részesedések esetében ugyanis az értékelésnél nélkülözhetetlen annak figyelembe vétele, hogy az adott részesedést hogyan érintette a krízis, míg a tőzsdén jegyzett részesedéseknél a tartósság és jelentőség kérdése a meghatározó, a fordulónap utáni árfolyamok vizsgálata, és annak figyelembe vétele, hogy történt-e változás a cég megítélésében. A cégnek adott kölcsönöknél fontos azt számba venni, hogy van-e nemfizetésből eredő kockázat.

A szakértő azt mondta: jó, ha a vállalat figyelmet fordít az akvirálni kívánt cég ügyfeleinek, vevőinek vizsgálatára, abból a szempontból, hogy azok mennyire sebezhetőek. A vevők esetén ki kell térni például a körbetartozás kockázatának alaposabb vizsgálatára is, valamint az értékvesztések számbavételére. Fontos továbbá a beszámolókból nyerhető devizakockázatokra, likviditási kockázatra vonatkozó adatok elemzése is, valamint annak meghatározása, hogy mekkora a valószínűsége, hogy a cég nem fog tudni a kötelezettségeinek – hitelek, szállítókkal szembeni kötelezettségek – eleget tenni. Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a törlesztési terv és bevételek összhangja megvalósul-e, illetve, hogy az évenként megújítandó szerződéseknél a bank megújította-e a szerződést.

A szakértő hangsúlyozta: az akvirálással kapcsolatos kockázatok vizsgálatára azonban nem lehet egy általános szabályt felállítani, minden egyes esetet egyedileg kell vizsgálni és értékelni, hiszen a befektetéssel járó kockázat nem csak iparág- és nem is pusztán országfüggő. Mivel az esetek mérlegelése, illetve a beszámoló vizsgálata igen alapos ismereteket és nagyfokú körültekintést igényel, célszerű azt külső szakértő bevonásával végezni.

Forrás: OrientPress

---