Megint egy jogszabály, amely köszönőviszonyban sincs az élettel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több tízezer alkalmi munkás foglalkoztatása és több ezer, a napszámosoknak munkát adó mezőgazdasági üzem termelő tevékenysége kerülhet veszélybe április 1-jén, mivel betarthatatlan az ekkortól hatályba lépő, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény – állítja a Magyar Agrárkamara, valamint a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) az MTI-hez kedden eljuttatott együttes állásfoglalásában.

Ezért a köztestület és a FruitVeB közösen kérte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy a szakma egyetértése nélkül, a jogszabály ne kerülhessen kihirdetésre. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt egy hosszú egyeztetési folyamatot követően tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés.

A törvény egy része vonatkozik a növénytermelésre, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb – évente megközelítően százezer – alkalmi munkást foglalkoztatnak. A törvény előkészítése során azonban – úgy tűnik – hiába volt több hónapon keresztül egyeztetés a kormány, az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek között, mert a törvényben nem, vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket az agrárszakmai szervezetek képviseltek – állapítják meg a szervezetek. Hozzáteszik: valószínűleg ezért fordulhatott elő, hogy áprilistól, a törvény tervezett hatályba lépésétől számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása.

Holott a jogalkotók alapvetően azért készítettek e terület szabályozásáról új törvényt, mert a régebbi szabályozást sok konfliktus terhelte. Most az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eddigieknél is bonyolultabb lett az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Életszerűtlen – és kivitelezhetetlen is -, hogy egy emberről 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt a foglalkoztatási szerződésben rögzíteni.

Ezt követően pedig azokat még a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságokhoz is el kell juttatni. A növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan munkacsúcsok idején foglalkoztatják, például a hibridkukorica címerezése, vagy a kertészeteknél a gyümölcsszedés, metszés, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges. Ekkora mennyiségű adminisztrációt lehetetlen reggel munkakezdésig elvégezni, tekintve, hogy e munkáknál nagy a fluktuáció, napról napra változik a napszámosok személye.

A jogszabály előírja azt is – holott ennek eltörlését még a törvény elfogadása előtt minden fórumon javasolta a szakma -, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Példaként ismertetik: egy hektár hibridkukorica kézimunkaigénye – a gépesítés itt lehetetlen – eléri az 1.500 órát, egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást, szemben a ténnyel, hogy akár több száz hektárnyi a vetőmagtermesztésre felhasznált területe is van.

De a munkaidőkorlát előírása a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott 1.000-1.500 az egy hektárra szükséges kézimunkaerő igény. Itt maximum 10 hektáros gyümölcsöst lehet a törvény szerint alkalmi munkásokkal műveltetni. Mártonffy Béla, a FruitVeb ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a jogszabály egyáltalán nem segíti a munkaügyi előírások betartását. Belátható ugyanis, hogy ez év április elsejétől a szigorodó és ésszerűtlen előírások miatt a termelők kiszolgáltatottsága fokozódik.

A munkaügyi ellenőrzések során több százezer forintos büntetés kifizetése után, a gazdaságok a munkaügyi előírások akár apróbb megszegése miatt is elveszíthetik nemzeti és uniós támogatáshoz való jogosultságukat – hívja fel a figyelmet. Az agrárszakma határozottan elutasítja, és elfogadhatatlannak tartja a jelenleg is kiélezett helyzet továbbrontását azért is, mert mindez a szakma válságának további elmélyülését eredményezheti. Emellett több tízezer ember alkalmi foglalkoztatása is veszélybe kerülhet, valamint a feketegazdaság tovább is növekedhet.

Vannak az unióban olyan országok, ahol ezt a kérdéskört maguk optimálisan szabályozták, ennek alapja a helyi sajátosságok figyelembevétele, mint például Spanyolországban – mondta a szakember. Hozzátette: a törvény-előkészítési egyeztetések kezdeti szakaszában vettek csak részt, az ellenvélemények kifejtése után ugyanis nem kaptak meghívót a továbbiakra.

Forrás: ProfitLine


Kapcsolódó cikkek

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.

2024. október 14.

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát

A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.

2024. október 14.

Így szigorított a NAV 2024-ben: könnyebben minősíthetnek kockázatos adózónak

Idén sem tétlenkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ami a szabálymódosításokat illeti. Több olyan módosítás is életbe lépett 2024-ben, melyek szigorúbb feltételeket szabnak bizonyos vállalkozások működésére, ugyanakkor megnyíltak az adóoptimalizálást lehetővé tevő legális kiskapuk is. Csongár Gábor okleveles forgalmiadó-szakértő szerint egy cégnek mindig naprakésznek kell lennie az őt körülvevő adókörnyezettel, másként kellemetlen meglepetések is érhetik.