Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Visegrádi négyek polgárai közül a legkisebb arányban a magyarok látják jónak a jelenlegi gazdasági helyzetet, miközben a leginkább borúlátóak a következő egy év kilátásait illetően is. Az InfoTandem heti infografikája.
Magyarországon az emberek alig 7 százaléka vélekedett úgy az év eleji megkérdezéskor, hogy hazájában jónak mondható a gazdasági helyzet. Ez a legalacsonyabb ráta a Visegrádi országok mezőnyében, bár a szlovákok 8 százalékos értéke sem utal éppenséggel kitörő jókedvre. Olyannyira, hogy a helyzetet kifejezetten rossznak értékelők aránya Szlovákiában a legmagasabb, 56 százalékos, 1 százalékponttal megfejelve a szintén többségükben elkeseredett magyarokat. Ehhez képest a cseheknél és lengyeleknél az elégedettek 18–21 százalékos részaránya, illetve a „rossz”-at mondók 37–38 százaléka lényegesen jobb közérzetű lakosságra utal.
A fenti számok a Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás (Central European Opinion Research Group – CEORG) 2015. januári adatfelvételéből származnak; a társulás magyarországi tagja a Tárki. Mivel felméréssorozatról van szó, a friss eredmények a korábbiakkal is összehasonlíthatóak. Az így kirajzolódó trend még komorabbra festi az amúgy is meglehetősen borús hazai képet. A 2014. januári eredményekhez képest ugyanis nálunk a gazdasági helyzetet jóra értékelők létszámaránya 5 százalékponttal apadt, a pesszimistáké pedig 11 százalékponttal feljebb ugrott. Hasonló irányú (ám kisebb mértékű) elmozdulást Lengyelországban regisztráltak még; a cseheknél és a szlovákoknál több-kevesebb javulás mutatkozott.
A magyar gazdaság kilátásait illetően még kevesebb okunk van az örömre. E tekintetben bármilyen irányból közelítünk, nálunk a legpesszimistábban az emberek: egyértelműen itt a legalacsonyabb a javulásban bízók aránya (mindössze 13 százalék, míg például a cseheknél és a lengyeleknél is 20 százalék fölötti), és messze nálunk a legmagasabb a további rosszabbodásra számítók részesedése (40 százalékos súlyuk több mint duplája például a lengyel borúlátóknak).
S ha mindez nem volna elég, akkor rajzoljuk fel itt is a trendvonalat. Arra a kérdésre, milyen lesz az ország gazdasági helyzete a következő 1 évben, tavaly januárban még az emberek több mint egyharmada (35 százaléka) vágta rá, hogy jobb lesz; ez a ráta 2014 júliusára 22 százalékra olvadt, mostanra pedig 13 százalékra zsugorodott. Mindeközben a romló helyzettel kalkulálók részesedése 17 százalékról indulva előbb 23-ra, majd 40 százalékra duzzadt. A jövő megítélésében ilyen markáns (ráadásul egyértelműen negatív) elmozdulásra sehol sem volt példa a Visegrádiak körében.
