Már a minimálbér sem adómentes


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogalkotó 2007-ben a legalacsonyabb – bevallási kötelezettség alá eső – jövedelemmel rendelkező magánszemélyek munkából származó bérjövedelmét a minimálbérhez közelítő szintig – alap-, illetve kiegészítő adójóváírás folytán – mentesítette az adófizetés alól.

Alapadó-jóváírás

Az alapadó-jóváírás mértéke változatlanul a megszerzett bérjövedelem 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9000 forint lehet, ami a bevallott jövedelem nagyságának függvényében fokozatosan megszűnik. A jogosultsági határ 1 500 000 forint, azaz eddig az összegig a teljes adójóváírás igénybe vehető. 1 500 000 és 2 100 000 forint közötti éves összes jövedelem között az adójóváírás ellenben csak csökkentett mértékben jár. (Az adójóváírás éves összegét csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti jövedelem összegének 18 százalékával.) Az adójóváírás összege a 2 100 000 forintos éves összes jövedelem elérésekor nullára csökken.

Kiegészítő adójóváírás

A kiegészítő adójóváírás összege 2007-ben: az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 2340 forint. Egyszerűbben fogalmazva addig, amíg az éves adó összegét az alapadó-jóváírás nullára csökkenti, nem jár a kiegészítő adójóváírás. Ebből következik, hogy a kiegészítő adójóváírás kizárólag 50 000 forint feletti havi bérjövedelemnél vehető igénybe. A teljes, havi 2340 forintos összegét 63 000 forint bérjövedelem mellett éri el.

A kiegészítő adójóváírás teljes egészében 1 millió forintos jogosultsági határig, míg csökkentett összegben 1 561 600 forintos éves összes jövedelem eléréséig jár. Az 1 millió forintos határ felett a kiegészítő adójóváírás éves összegét a jogosultsági határ feletti jövedelem összegének 5 százalékával csökkenteni kell. Így a kiegészítő adójóváírás 1 561 600 forintos éves összjövedelem elérésekor „fogy el”.

Külön-külön kell számolni

Az alap- és kiegészítő adójóváírás összegét egymásra tekintet nélkül kell kiszámolni. A kiegészítő adójóváírást ugyanis – csökkentett összegben – igénybe lehet venni akkora éves jövedelem mellett, amelyre tekintettel az alapadó-jóváírás összegét is el kell kezdeni csökkenteni (például 1 520 000 forintos jövedelem esetén). Ugyanígy az adójóváírás számítása során nem kell figyelemmel lenni az adótáblára sem, azaz az alapadó-jóváírás csökkentett összege akkor is jár, ha az éves összes jövedelem egy része után már a magasabb, 36 százalékos kulcs szerint kell az adót megfizetni (például 2 millió forintos jövedelem esetén).

Tizenkét jogosultsági hónapot és megfelelő nagyságú bérjövedelmet feltételezve, az alap- és a kiegészítő adójóváírás a következők szerint vehető igénybe:

Jövedelem Adójóváírás
0–600 000 forintig a jövedelem 18 százalékának megfelelő alapadó-jóváírás,
600 000–756 000 forintig 108 000 forint alap- és a 600 000 forint feletti jövedelem 18 százalékának megfelelő kiegészítő adójóváírás,
756 000–1 000 000 forintig 108 000 forint alap- és 28 080 forint kiegészítő adójóváírás,
1 000 000–1 500 000 forintig 108 000 forint alapadó-jóváírás és a 28 080 forintból a jövedelem 1 000 000 forint feletti rész 5 százalékának levonása után fennmaradó összegű kiegészítő adójóváírás,
1 500 000–1 561 600 forintig a 108 080 forintból a jövedelem 1 500 000 forint feletti rész 18 százalékának levonása után fennmaradó összegű alapadó-jóváírás és a 28 080 forintból a jövedelem 1 000 000 forint feletti rész 5 százalékának levonása után fennmaradó összegű kiegészítő adójóváírás,
1 561 600–2 100 000 forintig a 108 080 forintból a jövedelem 1 500 000 forint feletti rész 18 százalékának levonása után fennmaradó összegű alapadó-jóváírás,

2 100 000 forint feletti éves összes jövedelem esetén sem alap-, sem kiegészítő adójóváírás nem jár.

Az alap- és kiegészítő adójóváírás együttes összege maximálisan 136 080 forint, amely 756 000 forintos éves, illetve 63 000 forintos havi jövedelem adójának felel meg. Tekintettel azonban arra, hogy a minimálbér összege 2007-ben 65 500 forintra emelkedett (magasabb, mint az adójóváírással mentesített összeg), viszonylag kis összegben ugyan, de a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók is kötelesek személyi jövedelemadót fizetni.

Dr. Honyek Péter cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 207//1-2. számában (Bevallás 2006.) olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.

2024. március 18.

Niveus: Házon belüli flottakezelővel spórolhatnak adót a cégek

A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat. Ezzel megnyílik az áfa legalább részleges levonásának lehetősége, ami azonban értelemszerűen azzal jár, hogy a lízingbe, bérletbe adó vállalkozás működésének, profitjának költségét is ki kell fizetnie a vállalkozásnak. Nehezebb gazdasági helyzetben erre lehet megoldás, ha a cégcsoporton belül alakítanak ki egy erre szakosodott flottakezelő vállalkozást – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.