Már nincs díja a sárga csekknek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hétfőtől a közszolgáltatók már nem számíthatnak fel külön díjat a sárga csekken történő befizetés miatt. Ettől függetlenül jön januártól a pénzügyi tranzakciós illeték.

A mindennapi szóhasználatban sárga csekk címen emlegetjük a készpénz-átutalási megbízást. Használatával készpénzben fizetjük be a postán azt az összeget, amely a részünkre megküldött számlán szerepel. Például egy közüzemi szolgáltató részére járó havidíj befizetésének ez az egyik módja, amikor az előfizető csekket kap a szolgáltatótól a számlával együtt.

Az előfizető befizeti a postán a csekken feltüntetett havidíj összegét, amit a posta a szolgáltató bankszámláján összegyűjt, és az a PEK-en (Postai Elszámoló Központ) keresztül a bank közbeiktatásával CD-n és bankkivonatokon megérkezik a szolgáltatóhoz. Tehát készpénzbefizetésből lesz bankszámlapénz.

Az előző írásomhoz annyiban kötődik a sárga csekkel történő befizetés, hogy

• a pénzfeladáshoz készpénzt kell felvenni a vállalkozás házipénztárából, mert a számára ez készpénzforgalom, és
• ahogy leírtam, ez a pénzmozgások legelavultabb és drága formája.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényt, – amely 2013. január 1-jén lép majd hatályba, – kihirdették, tehát megnézhető a Magyar Közlönyben. E törvény értelmében a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek köre a következő:

• a) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,
• b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,
• c) készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató,
• d) okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató,
• e) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója,
• f) pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a kötelezett,
• g) a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása, továbbá az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet esetében az MNB köteles teljesíteni.

Ebből nyilvánvaló, hogy a bankok (egyszerűsítés!) kötelesek bevallani és befizetni az Államkincstárba az illetéket. Azonban semmilyen rendelkezés nincs arra vonatkozóan, hogy emiatt nem lehet növelni a banki tranzakciók díját, amely a fogyasztó számára bankköltség.

Az illeték mértéke az illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. Az illeték megfizetésére kötelezetteknek (jellemzően a bankoknak) a számlakivonaton tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az illeték összegéről. Tehát egy 25 000 forintos csekk alapján történő befizetés illetéke (25 000 * 0,001 =) 25 forint. A 6000-es értékhatár 6 000 000 forintos pénzügyi tranzakciót jelent. Efölött már nincs illeték.

Az illetékköteles fizetési műveletek a következők: (zárójelben az illetékfizetésre kötelezett)

• az átutalás (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
• a beszedés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
• a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
• a posta útján kezdeményezett készpénzbefizetés (posta)
• a készpénzkifizetés fizetési számláról (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
• a készpénzátutalás (a készpénzutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató)
• az okmányos meghitelezés, akkreditív (a nyitó pénzforgalmi szolgáltató)
• a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
• a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása (MNB)
• az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet (MNB)
• minden olyan pénzforgalmi szolgáltatás esetén, amikor a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelés csökken (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója).

Nem illetékköteles:

• ugyanazon ügyfél ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlái közötti művelet,
• az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, és a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,
• a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet,
• csoportfinanszírozás, ha a csoport tagjainak számláit ugyanaz a pénzforgalmi szolgáltató vezeti,
• pénzforgalmi szolgáltatók (és egyes pénzügyi szervezetek) közötti fizetési művelet,
• tb pénzügyi alapjainak ellátási és családtámogatási fizetési műveletei,
• jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletek.

Az előzetes tervek a kihirdetett törvényben másként jelentek meg, hiszen szó volt róla, hogy a sárga csekkek illetve a hiteltörlesztések után nem lesz illeték. Ez nem így lett. Tehát többletköltség felmerülésével számolni szükséges.

A pénzügyi tranzakciós illetéket azonban ne keverjük össze a sárga csekk díjával! 2012. május közepén szavazták meg a képviselők a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítását, amely 2012. július 29-től lépett hatályba.

Az új szabályozás megszünteti azt az egyes közszolgáltatók részéről tapasztalható, fogyasztók számára hátrányos gyakorlatot, amely a „sárga csekkek” befizetését külön díj fizetéséhez köti. Ennek eredményeként a jövőben a közszolgáltatók nem köthetik külön díjhoz a sárga csekkekkel történő befizetéseket. Erről a 8. § rendelkezik a következők szerint: „A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás a számla Posta Elszámoló Központon keresztüli készpénzbefizetéssel történő kiegyenlítését, valamint – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a számla nyomtatott példányának egyszeri kiadását külön díj fizetéséhez nem kötheti.”

Közszolgáltatásnak minősül a külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott

• víziközmű-szolgáltatás,
• távhőszolgáltatás,
• települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatás,
• kéményseprő-ipari szolgáltatás,
• elektronikus hírközlési szolgáltatás,
• postai szolgáltatás,
• villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás, valamint
• földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás.

Tehát a közszolgáltatók már nem számíthatnak fel külön díjat a sárga csekken történő befizetés miatt.

---