Mazars: adjunk karácsonyra adómentes védőoltást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adómentesen – akár „karácsonyi ajándékba” is – adható az influenza-elleni védőoltás a munkavállalók és családtagjaik számára idén és jövőre is, az őszi adócsomag változtatásai nem érintették a védőoltások adómentességét – hívta fel közleményében a munkaadók figyelmét a MAZARS.

Az EU-ban évente 25-100 millió embert ágynak döntő fertőző betegség 6-14 millió eurós terhet ró az Unió éves költségvetésére. Hazánkban fordulni látszik az elmúlt húsz évet meghatározó trend, és lassú növekedésnek indult az egy foglalkoztatottra eső munkaidő-kiesés, a munkavállalók ismét több betegszabadságot vesznek ki – írja közleményében a MAZARS.

Nemzetgazdasági szinten mérhető anyagi károkat okoz az influenza: a télen rendszeresen végigsöprő tömeges megbetegedések miatt sokan kényszerűen kiesnek a munkából.

“Mindezen könnyen lehetne változtatni, hiszen az influenza ellen hatékony védőoltás érhető el, az pedig további előnyt jelent a munkáltató számára, hogy amennyiben maga gondoskodik a védőoltásról dolgozói részére, azt adómentesen teheti. A védőoltás biztosítása, illetve helyben történő beadatása kapcsán nem keletkezik személyi jövedelemadó-, és járulékfizetési kötelezettség sem” – foglalta össze H. Nagy Dániel, a MAZARS Kft. senior adómenedzsere.

Hozzátette: munkahelyen beadott oltás azért is előnyös mert nem okoz munkaidő-kiesést; a védőoltás pedig nemcsak a dolgozók, hanem hozzátartozóik számára is adómentesen biztosítható.

Az oltóanyag árában felszámított áfa ugyan nem vonható le, azonban a társasági adó szempontjából elszámolható.

A szakember szerint nagy várakozás övezte idén a munkáltató által adómentesen biztosítható egészségügyi ellátások megjelenését, az őszi adócsomag azonban hatályon kívül helyezte az erre vonatkozó rendelkezést.  A védőoltások adómentes biztosítását ugyanakkor nem érintették a törvénymódosítások, emellett az üzemorvosi ellátás köztehermentes megítélése sem módosult. A béren kívüli juttatások köre pedig 2017-től némileg szűkülni fog ugyan, de a Széchenyi Pihenőkártya kedvezményes adózását ez nem érinti.

Az influenza nem csak Magyarországon költséges és veszélyes betegség. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint[1] azEurópai Unióban évente 25 és 100 millió között van az influenzában megbetegedettek száma és közülük kb. 38 000 fő hal meg, többnyire idős emberek.  Az influenzával összefüggésbe hozható halálozások és a súlyos szövődmények száma, a munkahelyi és az iskolai hiányzások, a termelékenység csökkenése közvetlenül, vagy közvetett módon megközelítőleg 6-14 millió eurós terhet ró az EU éves költségvetésére.

 

Mindez komoly kihívás az egészségügyi és a szociális ellátórendszereknek, és természetesen a cégeknek is. Az Európai Tanács ajánlása megállapítja, hogy a szezonális influenza megelőzésének, valamint az általa okozott népegészségügyi károk enyhítésének leghatékonyabb módja a védőoltás. Az OEK leszögezi: az influenza elleni oltás komoly előnyökkel jár, és az oltásnak – ritka kivételektől eltekintve – nincs kontraindikációja.

Hazánkban egyébként látszólag örvendetes tendenciaként az elmúlt húsz évben folyamatosan csökkent az egy foglalkoztatottra eső munkaidő-kiesés, elsődlegesen azért, mert kevesebbet mentünk betegszabadságra. Ám ennek sajnos nem az az oka, hogy a magyar munkavállalók jobb egészségi állapotnak örvendenek, sokkal inkább az, hogy előnytelen munkaerőpiaci pozíciójukból adódóan csak akkor vesznek ki betegszabadságot, ha az már elkerülhetetlen. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése kiemeli: összesen 10 ezer fővel kevesebb munkavállalót igényelt ugyanaz a munkamennyiség 2011-ben, mint 2005-ben, csak azért, mert 1,4-del több ledolgozott nap jutott egy alkalmazottra. A fizikai dolgozók közel 3 nappal rövidebb időt töltöttek szabadságon 2011-ben, mint a szellemi munkakörben dolgozók, derül ki a statisztikákból. A trend csak az elmúlt egy-két évben kezdett megfordulni, a legfrissebb adatok szerint a sok esetben munkaerőhiánnyal küzdő hazai cégek dolgozói egyre több betegszabadságot mernek kivenni.

A KSH megállapítja: 2013-ban a foglalkoztatottak létszáma 3.938.000 fő volt, közülük a vonatkozási héten 130 ezer ember nem dolgozott. A munkától való távolmaradás okai közül a második leggyakoribb – a rendes évi szabadság felhasználása után – valamilyen betegség volt: ezért hiányzott a munkavállalók 20%-a.

“Érdemes tehát a prevenciót választani, az ingyenes védőoltással a munkavállaló és a munkáltató is jól jár és nyugodtan készülhet a közeledő ünnepekre” – idézi a közlemény H. Nagy Dánielt.

---