Mazars: ilyen előnyökkel jár a gyorsított járulékcsökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyorsított járulékcsökkentés több szempontból is előnyt jelent a foglalkoztatóknak; a bérjárulékok szintje befolyásolja a versenyképességet, másrészt a szociális hozzájárulási adó csökkentésével együtt a százalékos egészségügyi hozzájárulás, továbbá a kifizetők által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is azonos módon mérséklődik majd – hívta fel a figyelmet a Mazars adótanácsadó.


A társaság adóigazgatója, H. Nagy Dániel az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra reagált, hogy a nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a szociális hozzájárulási adó csökkentésére – 22-ről 19,5 százalékra – vonatkozó indítványt.

A szakértő hangsúlyozta: a foglalkoztatással járó közterhek magas szintje miatt a munkáltatók teljes bérköltsége a kelet-közép-európai régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Magyarországon az úgynevezett adóék – a bérköltség adó- és járuléktartalma – még régiós összehasonlításban is kifejezetten magas, így indokolt a munkáltatói terhek további csökkentése.

Hozzátette, a tényleges bérteher számításakor továbbra sem szabad elfeledkezni az ugyancsak a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásról. Felmerült a munkavállókat terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mérséklése vagy teljes eltörlése is, ami további, érdemi elmozdulást jelentene az élőmunka terheinek csökkentése terén, és pozitívan hatna a munkavállalók bérhelyzetére.

H. Nagy Dániel kommentárjában felidézte, a járulékmérséklési folyamat 2017. január 1-jén kezdődött, amikor a foglalkoztatókat terhelő közteher mértékét 27-ről 22 százalékra csökkentette a kormány.

 

Egy másik, szintén 2016 decemberében törvénybe iktatott módosítás 2018. január 1-jén lépne hatályba, és további, 22-ről 20 százalékra történő járulékcsökkentést irányzott elő. Ehelyett a múlt héten az Országgyűlésnek benyújtott javaslat 2018 januárjától még nagyobb mértékben, 19,5 százalékra csökkentené a vállalkozások szociális hozzájárulásiadó-kötelezettségét, és ezzel az őket terhelő bérköltséget.

A szakértő jelezte: a javaslat hátterében az a vállalás áll, amelyet a kormányzat tavaly novemberben tett az érdekképviseleteknek. Ennek lényege, hogy a szociális hozzájárulási adó további 0,5 százalékpontos csökkentése akkor várható 2018-tól, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset. A törvénymódosítás benyújtásából arra lehet következtetni, hogy ez a feltétel a kormány szerint idén teljesülni fog – fejtette ki kommentárjában a Mazars adóigazgatója.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.