Megbukott a luxusadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A március 15-ei határidőig országosan mindössze 585 luxusadó-bevallás és durván 120 millió forintnyi adó érkezett az önkormányzatok adóügyosztályára. Ez a luxusadó bevezetésekor remélt milliárdnyi állami bevételnek csak a töredéke.

Deli Lajos, a Fővárosi Önkormányzat adóügyosztályának vezetője szerint ugyan merészség kijelenteni, hogy megbukott a luxusadó intézménye, de az adatok láttán mindenképpen időszerű feltenni a kérdést, hogy vajon érdemes-e fenntartani a rendszert.

A várt bevétel tizede

A 2005. novemberében elfogadott luxusadótörvény, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet alapján mintegy tízezer adóalanyra, és körülbelül egymilliárd forintos adóbevételre számított a pénzügyi tárca, ám az azóta eltelt szűk másfél év erre alaposan rácáfolt.

A napokban lejárt bevallási határidő Budapesten is csupán 535 becsületes luxusadózót csalogatott elő, az ő bevallásuk nyomán 114 millió forinttal hízik az államkassza ebben az évben. A fővároson kívüli összes településről pedig további 50 adóbevallás érkezett, ebből – becslésünk szerint – legfeljebb további tízmillió forintos adóbevétel adódhat össze.

A szakember ugyanakkor a Magyar Ingatlanszövetség által rendezett konferencián bejelentette, hogy folyamatosan végeznek vizsgálatokat és adóellenőrzéseket egyebek mellett lakossági bejelentések és friss piaci tranzakciók (például adás-vételi információk) alapján.

Kell idő, hogy beérjen

Deli Lajos tapasztalatai szerint egy-egy új adó beérése több évet is igénybe vehet. 1992-es indulásának évében például még csak 34 ezer vállalkozás fizetett iparűzési adót, akkor összesen 6,4 milliárd forintot Budapesten. Egy évvel később már 60 ezer vállalkozás fizetett 12 milliárd forintnyi adót, 2006-ban pedig már 239 ezer vállalkozás 167 milliárdot. Ekkora nagyságrend mellett már az adó beszedésének költségei is elenyészőek: a 154 fős beszedő csapat „fenntartása” bőven kevesebb az adó 1 százalékánál. Ugyanez a luxusadó adminisztrációjáról még messze nem mondható el – tette hozzá Deli Lajos.

Az tehát szinte törvényszerű, hogy egy-egy új adónem felfutásához idő kell, ám a szekember szerint a luxusadóval kicsit más a helyzet: a törvény és a rendelet nem volt megfelelően előkészítve, az értékövezetek megállapításához nem állt rendelkezésre elég információ és idő.

Forrás: Figyelő


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.