Meglepetés jött a tgyás megállapításakor

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Döntött a Kúria: így kell értelmezni az Ebtv. 42. § (2)-(3) bekezdését a tgyás (immár csed) számításakor.

A felperes 2010. március 10. napjától állt egy ügyvédi iroda alkalmazásában – olvasható a Kúria honlapján.  Munkaszerződésében 135.000 forint havi munkabért állapítottak meg. Felperes 2010. március 8. napjáig a Tbj. 5. § (1)-(3) bekezdés szerinti biztosítással nem rendelkezett. A felperes 2011. január 3. napján keresőképtelen állományba került, így 15 munkanapra a foglalkoztatójától betegszabadság idejére járó távolléti díjban (65.000 forint), majd 2011. január 22. napjától táppénzben részesült.

A felperes kérte a társadalombiztosítási határozatok megváltoztatását és a terhességi gyermekágyi segély (tgyás) összegét az Ebtv. 42. § (3) bekezdés alapján a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapulvételével megállapítani. Álláspontja szerint az eljárt hatóságok tévesen alkalmazták az Ebtv. 42. § (3) bekezdését, mivel a jogosultság kezdő napján semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett, munkabérben nem, csupán betegszabadságra járón távolléti díjban részesült. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, kiemelve, hogy a felperes esetében a terhességi gyermekágyi segély összegét az Ebtv. 48. § (2)-(3) bekezdés alapján megállapítani nem lehetett, mivel a felperes 2011. január 1. napjától 2012. szeptember 16. napjáig terjedő időben legalább 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezett, így a tgyás összegét az Ebtv. 42. § (3) bekezdés és a Vhr. 26. § (1) bekezdés rendelkezései szerint kellett megállapítani.A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetét elutasította.

A Kúria végül úgy döntött, hogy az Ebtv. 42. § (2)-(3) bekezdése és a Vhr. 26. § (1) bekezdésének helyes értelmezése szerint a tgyás összege megállapításánál a tgyásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Második, átdolgozott kiadás
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze. További információ és megrendelés >>

A felperes esetében a szerződés szerinti bruttó 135.000 forintos jövedelmet figyelembe venni nem lehetett, mivel az irányadó időszakban rendelkezett pénzbeli járulékalapot képező tényleges jövedelemmel, betegszabadságra járó távolléti díjjal, így a felperes esetében a tgyás összegét az Ebtv. 42. § (3) bekezdés második mondata alkalmazásával a kifizetett betegszabadságra járó távolléti díj összegének alapulvételével kellett megállapítani.

A Kúria megállapította, hogy a munkaügyi bíróság a jogszabályok helyes értelmezésével hozta meg döntését, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

 

 

---