Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Lengyelország után Románia is elhalasztja a bevezetést – írja az RSM blogja.
Az EU-n belül egyre népszerűbb megoldásnak bizonyul a megosztott áfafizetés. Az olasz sikereken felbuzdulva Románia és Lengyelország is tervezte a módszer bevetését az áfacsalás elleni harcban. Az újítás azonban nagy terhet rótt a pénzintézetekre, több időre van szükségük a felkészülésre és a szükséges belső fejlesztések elvégzésére.
Mi az a megosztott áfafizetés?
A split payment, vagyis a megosztott áfafizetés lényege, hogy a megvásárolt termék vagy szolgáltatás vevője a fizetéskor a számla összegét kétfelé osztja: a nettó vételárat az eladó, vagy szolgáltatást nyújtó bankszámlájára, míg az áfa összegét egy speciálisan erre a célra kialakított áfafolyószámlára utalja át. Az áfafolyószámla ugyanúgy az eladó vagy szolgáltatást nyújtó nevén van, azonban e felett a számla felett az eladó csak korlátozottan rendelkezik: erről a számláról csak az adóhatóságnál nyilvántartott adófolyószámlára, egy másik áfafolyószámlára, illetve az adóhatóság által nevesített más folyószámlára lehet utalást indítani. Az áfafolyószámláról pénzforgalmi számlára csak az adóhatóság előzetes engedélyével lehet pénzt átutalni.
A megosztott áfafizetés előnyei
A módszer előnye nyilvánvaló: a vevő által megfizetett áfa összege biztosan befolyik a költségvetésbe, az eladó nem tud kibújni az ily módon beszedett áfa megfizetése alól, az adóhatóság lényegesen nagyobb kontrollt szerez a tranzakciók felett.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
Kivitelezési szempontból ez annyit jelent, hogy az eladónak egyidejűleg két számlaszámmal kell rendelkeznie: egy pénzforgalmi számlával és egy speciális áfafolyószámlával. Mindkét számlaszámot a vevő rendelkezésére kell bocsátania. A vevőnek egy – külön erre a célra létrehozott – átutalási formátum keretein belül kell elindítania a tranzakciót, ahol meg kell adnia az eladó pénzforgalmi számlaszámát, áfafolyószámláját, adószámát, valamint a nettó vételárat és az áfaösszeget is.
A split payment megvalósításához a banki szereplőkre nagy fejlesztési feladat hárul
Ahogy az a fentiekből is látható, a pénzintézetekre rótt kötelezettség többrétű: egyfelől az ő felelősségük, hogy minden vállalkozói számla mellé nyissanak egy áfafolyószámlát is. Mindez pedig az adminisztratív terhek jelentős megnövekedésével, és ebből fakadó többletöltségekkel is jár. Emellett szükség van egy olyan átutalási rendszer kialakítására is, ami képes kezelni a megosztott utalást, ehhez pedig a legapróbb részletekre kiterjedően ki kell dolgozni az ellenőrzési pontokat is, gondolva a többféle áfa kulcsot tartalmazó számlákra, valamint az alternatív fizetési módokra is.
Olaszországgal ellentétben – ahol csak részlegesen, a közbeszerzésekre vonatkozóan alkalmazták ezt az áfafizetési megoldást – Lengyelország és Románia már általános érvénnyel, az áfa területének egészét illetően kívánta bevezetni a megosztott fizetés módszerét.
Az első tervezetek alapján mind Lengyelországban, mind pedig Romániában 2018. január 1-jén lépett volna életbe az új fizetési módszer. Az általános bevezetés azonban a vártnál több időt igényel, így először Lengyelország halasztotta el a megosztott áfafizetés bevezetését 2018. április 1-jére, most pedig Románia is halasztást jelentett be, náluk az új kijelölt határidő 2018. március 1. Azon magyar vállalkozások, amelyeknek Lengyelországban, illetve Romániában van érdekeltségük, vagy ott végeznek gazdasági tevékenységet, egy kis haladékot kaptak, hogy felkészüljenek erre a változásra.
Mindenképp érdemes figyelemmel követni továbbra is a fejleményeket, mert a kezdeti nehézségek leküzdését követően a megosztott áfafizetés módszere hatékony megoldás lehet, amely a korábbi tapasztalatok leszűrését követően akár újabb országokban is bevezetésre kerülhet valamilyen formában.
A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
