Megsemmisítette az Alkotmánybíróság az elvárt adót

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság február 27-i határozatával megsemmisítette az elvárt adóra vonatkozó törvényi szabályozást, valamint az elvárt adó előlegének megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Elvárt adót először a 2007-ben keletkezett bevételek után, 2008-ban kellett volna fizetni, az előleggel azonban már az idén számolni kellett volna.

Az Alkotmánybíróság (Ab) a határozat kihirdetésének napjával semmisítette meg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény egyes bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény egyik szakaszát. A taláros testület többségi határozata szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amelynek szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce. Ennek a testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó nem felel meg.

Az Alkotmánybíróság szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

A tavaly nyáron elfogadott, de csak 2007. január 1-től hatályos szabályozás szerint függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás – legalább egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelmet társasági adóalapnak kellett volna tekinteni. Az elvárt adó alapja az adóévi összes bevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével) 2 százaléka lett volna, amennyiben a társasági adóalap egyébként nem érte volna el ezt a mértéket. Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően 5 milliós adóalapig 10 százalék, a felett 16 százalék lett volna. Az elvárt jövedelem szerinti adózás a vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozókra is vonatkozott volna, így a vállalkozói adóalap legalább az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével, valamint a külföldi telephely bevételével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka lett volna.

Adófizetési kötelezettség a 2007-es adóévről készülő adóbevallásban, tehát 2008-ban keletkezett volna, az adóelőleg számítására azonban ettől eltérő szabályok vonatkoztak. Így a havi előlegfizetőknek először 2007. július 20-án, negyedéves előlegfizetőknek pedig először 2007. október 20-án elvárt adó előleget is kellett volna fizetniük.

---