Megszűnhet a borítékos rendszer az egy százaléknál

Szerző: Adó Online
Dátum: 2007. június 1.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi tárca elkészítette, és hamarosan a kormány elé terjeszti az adózói felajánlások módosításáról szóló törvényjavaslat szövegét. A tervezet szerint megszűnhet a jelenlegi borítékos rendszer, a rendelkező nyilatkozat ugyanis az adóbevallási nyomtatvány részét képezi majd.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt született meg a személyi jövedelemadó egy százalékának a felajánlásáról szóló törvény, amely lehetőséget teremtett arra, hogy az állampolgárok maguk dönthessenek befizetett adójuk meghatározott részének a felhasználásáról. Az 1996 óta élő jogintézmény másik nagy érdeme, hogy az állampolgári felajánlások kiszámítható támogatást jelentenek a civil szervezetek részére. A törvény a megalkotása óta többször is módosult. A legfontosabb ezek közül, hogy a felajánlható összeg az eredeti egy százalék helyett kétszer egy százalék lett, a kedvezményezettek köre kibővült az egyházakkal, változott a kötelező várakozási idő, bővült az APEH tájékoztatási kötelezettsége.

A hazai konstrukciót a Pénzügyminisztérium előterjesztése szerint több kelet-közép-európai ország átvette, és kisebb-nagyobb változtatásokkal alkalmazza a mai napig is. A törvénytervezet elkészítése előtt a civil szervezetek és egyházak véleményét is kikérték. Az érintettek legfontosabb javaslatait be is építette a módosítás szövegébe a PM.

A legfontosabb változás a személyi jövedelemadó 1 százalékáról történő rendelkezés rendszerében várható. A tervek szerint ugyanis főszabályként megszűnne a jelenlegi borítékos rendszer, mivel az adózó nyilatkozata a bevallási nyomtatvány részét képezné a jövőben. A nyilatkozatnak a magánszemély személyes adatait tartalmazó része perforáció mentén elválasztható lesz a kedvezményezett adószámát, technikai számát tartalmazó résztől. A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint a fenti változás növelheti a felajánlók számát, csökkentheti ugyanakkor az érvénytelen rendelkező nyilatkozatokat.

Egységesítik a leadási határidőt

Újdonság továbbá, hogy a benyújtási határidő egységesen, minden adómegállapítási mód esetén május 20-a lenne. A határidő egységesítése nem csak az adózók, hanem a kedvezményezettek számára is kedvezőbb lenne, mivel kiszámíthatóbbá tenné a felajánlások időpontját – olvasható a kormányzati előterjesztés szövegében.

A felajánlást tartalmazó nyomtatványt a kitöltés után nem kell majd külön borítékba tenni. A borítékos megoldás csak akkor maradna fenn kötelezően, amikor az érintett az egyszázalékos nyilatkozatát közvetlenül juttatja el az adóhatósághoz személyesen vagy postai úton), illetve, ha a nyilatkozatot a munkáltató továbbítja az APEH-nak. Az első körbe a hatósági adómegállapítás és elektronikus adóbevallás esete tartozik. Ekkor lesz lehetőség a rendelkező nyilatkozatok közvetlen benyújtására. Az APEH általi adómegállapítás esetén ugyanis csak így biztosítható, hogy a február 15-i határidőtől függetlenül, egészen május 20-ig benyújthassa az adózó a rendelkező nyilatkozatát. Elektronikus bevallás esetén pedig akkor kerülhet sor a rendelkező nyilatkozat borítékban történő eljuttatására, amikor nem maga az adózó, hanem pl. a könyvelője készíti el az adóbevallást, az elektronikus űrlap (elektronikus rendelkező nyilatkozat) kitöltésére azonban a magánszemély nem ad meghatalmazást.

A pénzügyi tárca által kidolgozott javaslat szerint, ha az szja-bevallás adóhatósági kijavításakor többletfizetési kötelezettség keletkezik, a többlet határidőben történő teljesítése esetén az 1 százalékos felajánlás érvényes marad. Az önellenőrzés, adóhatósági ellenőrzés nyomán keletkező növekmény után is jár majd az egy százalék, amelyet az adóhatóság, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium pótlólagosan fog átutalni a kedvezményezettnek.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek:


Adófizetés és azonnali fizetési rendszer
2020. február 28.

Adófizetés és azonnali fizetési rendszer

2020. március 2-től indul az azonnali fizetési rendszer, amely a vállalati utalásokra, az adóhatóság felé indított átutalásokra is vonatkozik. Fontos, hogy az azonnali fizetés csak a magyar, forintszámlákra lesz érvényes, a más devizanemben vezetett számlákat a változás nem érinti.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény
2020. február 28.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt.