Megszűnhetnek a lánctartozások

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszűnhet a lánctartozás az építőiparban a kormányzat szerint, ha a parlament elfogadja a második építésügyi gyorsító csomagot.

A törvényjavaslat része egyebek mellett az engedélyezési idő lerövidítése, a kivitelezők kötelező regisztrációja és a beruházások vállalkozóit kifizető fedezetkezelő meghonosítása – mondta csütörtökön sajtótájékoztatón Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára.

Fedezetkezelő

A fedezetkezelő bevezetése a lánctartozást úgy szünteti meg, hogy a folyamat végén lévő alvállalkozót fizeti ki először.

A szakállamtitkár elmondta: a javaslat szerint minden alvállalkozót bejegyeznek az építési naplóba, a teljesítést a fedezetkezelővel együttműködő műszaki ellenőr igazolja, a fedezetkezelő pedig kifizeti a járandóságot.

A törvényjavaslat a napokban kerül a parlament elé, még tavasszal megtárgyalható, és az év közepétől – több lépcsőben – hatályba is léphet. A fedezetkezelőre vonatkozó szabályokat – az addig elkészülő végrehajtási rendeletekkel együtt – jövő év első napjától kell alkalmazni.

Integrált eljárás
Az engedélyezés módosításában az egyik fontos momentum az lesz, hogy integrált eljárásban lehet építési engedélyt szerezni. Egy nagyobb projektnél több hatóság engedélye kell az építéshez, ezek az eljárások jelenleg egymás mellett folynak, és mindegyik határozat ellen lehet fellebbezni, így túl hosszú az egész folyamat. Az integrált rendszerben viszont „egy ablakos” az ügyintézés, egy határozat születik, amely ellen egyszer lehet fellebbezni.

A szakmai regisztráció a kereskedelmi és iparkamarában történne, azok a kivitelezők is itt regisztráltathatnák magukat, akik nem kamarai tagok. Egy elektronikus űrlap kitöltésével történik a szakmai számbavétel, amelynek lesz egy kötelező része, ez a szakmai minimumokat tartalmazza, és egy második rész is lesz a többlet feltételekről.

A minimális feltétel továbbra is az, hogy meg kell nevezni azt a kivitelezési tevékenységet, amit végezni akar a cég, továbbá meg kell adni a felelős műszaki vezető, és a szakmunkások nevét, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban vagy megbízással dolgoznak a cégnél. A második részben feltüntethető például a cég minősítése, vagy az, hogy választottbíróságot köt ki a jogvitái rendezésére. Amennyiben az építkezésen regisztrálatlan cég dolgozik, büntet a munkaügyi felügyelet.

Eseti választott bíróság

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a minisztérium és a szakma eseti választott bíróságot akar létrehozni a beruházásokkal kapcsolatos perek lefolytatására. Úgy gondolják, hogy a választott bíróságok gyors eljárása a mainál kisebb perköltséggel párosulhat. (A választott bíróságok mai hátránya, hogy drágák, viszont rövid idő alatt döntenek.)

A fedezetkezelő az osztrák és német Treuhand mintájára jön létre Magyarországon, működtetése a beruházási költség 1-1,5 százalékába kerül. Az állami, illetve uniós beruházásoknál 90 millió, a magánberuházásoknál 1,5 milliárd forint feletti projekteknél kell kötelezően alkalmazni.

Az állami szférában a kincstár lehet a fedezetkezelő, míg a magánszférában a jogszabályban megfogalmazott feltételeknek megfelelő személy vagy cég láthatná el ezt a funkciót.

A fedezetkezelőnél mindig ott kell lennie a beruházás következő fázisa pénzügyi fedezetének. Az építési naplóba ma is be kell jegyezni a munkát végző cégeket, így a fedezetkezelő tudja, ki mit végzett el. A műszaki ellenőr igazolja a teljesítést, majd a fedezetkezelő fizet. Először annak, aki a munkát valójában elvégezte, vagyis az alvállalkozói lánc végén áll. Ha a felette lévő vállalkozó vitatja a teljesítést, a fedezetkezelő mindaddig nem fizet, amíg meg nem állapodtak a vitatkozók. Így az alvállalkozó megbízója is érdekelt a vita lezárásában, mert ő sem kap pénzt az ügy végéig.

Forrás: Figyelőnet

---