Megvitatták az adótörvényeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tállai András államtitkár adócsökkentésről, ellenzéki politikusok a gazdagokat és a multikat pártoló adórendszerről beszéltek az adócsomag parlamenti vitáján.


Tállai:: adócsökkentést hoznak az adótörvények

Mind a magánszemélyeknek, mind a gazdasági társaságoknak adócsökkentést hoznak a jövő évi adóváltozások, amelyek a gazdaság fehérítését, a versenyképesség javítását és a könnyebb jogalkalmazást is elősegítik – mondta törvényismertetőjében a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Tállai András közölte: kedvezően változik a többi között az ingatlanok bérbeadásának vagy az orvosi praxis átadásának adózása, de az áruszállítók is számíthatnak kedvezményekre. A versenyképesség javítását szolgálja a munkáltatók által nyújtható mobilitási lakhatási támogatás feltételeinek módosítása, de a kisadózók is számíthatnak pozitív változásokra – tette hozzá.

Tállai András kifejtette: jövőre már nem kell 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni az ingatlanok bérbeadásából származó, egy év alatt 1 millió forintot meghaladó jövedelem után. Kedvezőbben adóznak majd azok is, akik ingatlanjaikat szálláshelyként hasznosítják: az eddigi egy helyett már három kiadandó ingatlan, üdülő vagy lakás után választhatják a tételes átalányadózást, vagyis a 38 ezer 400 forintot szobánként.

A betöltetlen orvosi praxisok átadásának könnyítése érdekében a magánszemélyek által eladandó praxisok esetében – az ingatlaneladáshoz hasonlóan – öt év alatt fokozatosan csökken a nullára a befizetendő személyi jövedelemadó – ismertette.

A saját termékeiket fuvarozó társaságok áruszállítói a bérfuvarozókhoz hasonlóan kedvezményeket kapnak 2018-tól: belföldön 3 ezer forintos, külföldön 60 eurós mértékig napi átalányukat levonhatják adóalapjukból.

Növekszik a mobilitási lakhatási támogatás munkáltatók által adómentesen adható mértéke a minimálbér 40 százalékáról 60-ra az első két évben, míg a második két évben annak 40 százalékára, az ötödik évben 20 százalékára. A kedvezményes támogatás a határozott időtartamú munkaviszony után és a munkaerő-kölcsönzés esetben is nyújtható lesz.

A kisadózók tételes adózását szabályozó törvény is változik: a nappali tagozatos hallgató már nem lesz főállású adózó, így a kötelezettségét 25 ezer forintos tétel megfizetésével is teljesítheti.

A társaságiadó-törvény változtatásával jövőre a munkavállalók részére épített bérlakások vagy az elektronikus töltőállomások építésének bekerülési értékével csökkenthető lesz az adóalap.

A látvány-csapatsportok támogatásának további ösztönzése érdekében kizárólag amatőr szervezetek és utánpótlás-nevelés támogatására a jövőben a bankadóból is lehívható lesz a kedvezmény.

 

A helyiadó-törvény kimondja majd, hogy ha az önkormányzat alacsonyabb adótörvényt vezet be, azt legalább két évig fenn kell tartania. A változtatás bevezeti az „előrehozott adó” jogintézményét, amely lehetővé teszi az adóalanyoknak a korábbi befizetést úgy, hogy az nem minősül túlfizetésnek.

Adminisztratív könnyítésekről is beszámolt az államtitkár, a többi közt arról, hogy bővül azon illetékmentes ügyletek köre, amelyeket be se kell jelenteni az adóhatóságnak. Ilyen például a földhasználat illetékmentes megszerzése.

Tállai András beszámolt arról is: jövőre a hal értékesítését is csupán 5 százalékos áfa terheli, ahogy az internet-szolgáltatást is, amely 24-27 milliárd forintot hagy az adózóknál.

A hazai kisüzemi sörfőzdék az 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt már 200 ezer hektóig igénybe vehetik, az eddigi 8 ezer hektoliter helyett.

Az adóhatóság a jövőben közzéteszi azon cégek listáját is, amelyek áfa-bevallási kötelezettségüknek legalább két bevallási ciklusban nem tesznek eleget. A kockázatosnak ítélt adózók esetében a hatóság a jövőben adófizetési biztosíték megfizetését vagy bankgaranciát írhat elő.

Tállai András közölte: változnak az ingatlanbefektetési társaságok alapításának szabályai is, mivel még egyetlen ilyen társaság sem alakult.

 

Tállai András és Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárai a Parlamentben (Fotó: MTI)

MSZP: A gazdagoknak kedveznek az adótörvények

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka szerint a törvénycsomag valójában a gazdagoknak kedvez, ahogy a kormány korábbi javaslatai is. Úgy vélte, inkább az alacsony keresetűek adóját kellene csökkenteni, s meg kell fordítani azt a tendenciát amit 2010 óta érvényesül. Kijelentette: az 1 millió feletti jövedelmeket, a 100 millió feletti vagyonokat meg kell adóztatni, ahogy a 100 hektárnál nagyobb földekkel rendelkezőket is.

Gúr Nándor szocialista képviselő a törvényjavaslat általános vitájában szóvá tette, hogy nem csökkennek a munkavállalói járulékok, a munkát terhelő költségek: 2010-ben a minimálbér után a munkavállaló és a munkaadó együtt összesen 32 ezer forint járulékot fizetett, most 73 ezer forintot fizetnek. Szerinte ennek a kormány a haszonélvezője, mert az így beszedett pénzeket a kénye-kedve szerint szórhatja szét a haverok

között. Az ellenzéki politikus szerint az adórendszer a gazdagok érdekeit szolgálja, több mint 400 milliárd forinttal gyarapodhattak a tehetősek, miközben az alacsony jövedelmű családok adója nőtt.

Gőgös Zoltán (MSZP) azt kérte a kormánytól, ne „csöpögtetős módszerrel” csökkentse az áfát, mert a csökkentésnek akkor van értelme, ha nem hagynak kiskaput az bűnözői csoportoknak arra, hogy áttegyék tevékenységüket más termékkörre. Közölte, a haláfa csökkentése mellett szükség lenne a zöldség-gyümölcs, az UHT tej és egyes kenyérfélék esetén is az áfacsökkentésre, mert például a zöldség-gyümölcs kategóriában 60-70 százalék között van a feketeforgalom aránya, és az áfa 5 százalékra való csökkentése mindössze 20 milliárd forintos kiesést jelentene a költségvetésnek, onnantól viszont megszűnne ez a fajta csalás.

 

Jobbik: a kormány a multiknak kedvez

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint 2010 óta egy „egzotikus adófajtákkal teletömött” adórendszer alakult ki, ahol a könyvelői szakma több mint 60 féle adótípust, adóemelést ismer. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy a kormány a multikat és kereskedelmi láncokat terheli, hiszen a társasági adó csökkentéssel 150-180 milliárd forint kedvezményt biztosított a multicégeknek, a kereskedelmi láncok pedig cégcsoportjaik feldarabolásával kerülték el az adómegfizetést, miközben a kabinet a magyar kisvállalkozókat indokolatlan hátrányokban részesítette. Emellett a banki különadót szinte teljes egészében áthárították a fogyasztókra és a vállalkozásokra.

Közölte: a Jobbik szakértői 600 milliárd forint vagy teljesen felesleges vagy homályos tételt találtak a jövő évi költségvetés tervezetében, így lenne tartalék három fontos dologra: az alapvető élelmiszerek áfájának teljes körű 5 százalékra csökkentésére, a gyermeknevelési cikkek áfájának csökkentésére, és egy valódi otthonteremtési, bérlakás-építési program elindítására.

LMP: áldozatok a magyar kisvállalkozások

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: a kormány az az adópolitikai elve, hogy a „mi kutyánk és kölykei jól járjanak”. Szerinte a társadalom 5-8 százaléka tartozik abba rétegbe, akiket a Fidesz a többszörösen kedvezményez és túltámogat az egykulcsos adóval, ezen belül pedig extrém kedvezményeket kap az a néhány család, oligarcha, akik közbeszerzésekből száz milliárdhoz jutnak, valamint őket szolgálják az ismétlődő adóamnesztiák is.

A multinacionális vállalatok is a kormány kedvezményezettjei közé tartoznak, hiszen a különadókat áthárították a lakosságra. Szerinte az adózás szempontjából az Orbán-rendszer áldozatai az átlagbért és az alatti jövedelmet keresők, a hazai kisvállalkozások, valamint a természet, a környezetvédelem és a fenntartható növekedés. Burjánzanak a kisadók, amelyek vagy nem érik el céljukat, vagy az ország érdekeivel ellentétesek – utalt a chipsadóra, a reklámadóra és a vonalas infrastruktúra megadóztatására.

Tállai András viszonválaszában elmondta: a GDP-hez mért központi elosztás mértéke miatt a kormányzatnak nincs szégyenkeznivalója, miközben csökken az adóék is, és a kormányzat komoly eredményeket ért el a gazdaság fehérítése terén. Az adórendszer igazságosságát mutatja, hogy a munkavállalók száma jelentősen nőtt, ahogy az utóbbi 3-4 évben folyamatosan növekednek a reáljövedelmek is – mondta a politikus. A jelenlegi adórendszer erősíti a versenyképességet, növeli a vállalkozások esélyeit, gyarapítja a munkahelyeket és ezzel erősíti az országot. A Ház előtt fekvő javaslat is ezt a célt szolgálja – foglalta össze véleményét.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 6.

Háztáji adok-veszek: lecsapott a NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy Mosonmagyaróvár melletti tanyán tetten illegális kereskedelmet lepleztek le.

2024. május 6.

Árfolyam az áfában (XIII. rész)

A cikksorozat következő részében a számlán feltüntetett adó forintosításához, valamint a meghatalmazotti számlázás, önszámlázás esetén alkalmazandó árfolyamról lesz szó.

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.