Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság idén már két jogszabály elkaszálásánál is hivatkozott az emberi méltóság megsértésre. Hatásköre szűkítése után most nyugdíjügyben is erre támaszkodhatna. A nyugdíjügy ezermilliárdokról is szól, a költségvetési, politikai szempontok a szakértők szerint a háttérben biztosan befolyásolják a döntést, de nem csak ezek miatt kevés az esély a szabályok hatályon kívül helyezésére.
A legkülönfélébb ügyekben semmisített meg törvényeket az Alkotmánybíróság (AB) az emberi méltóságra hivatkozva az elmúlt húsz évben.
Szakértők szerint az AB jogköreinek megcsonkítása miatt a magánnyugdíjpénztárak felszámolását is csak az emberi méltóságra hivatkozva lehet támadni, a döntést azonban az AB-nek újszerű érveléssel kellene alátámasztania. (A dolgot valójában a magántulajdonhoz fűződő jog megsértése kapcsán kellene vizsgálni, de ezt a fegyvert a kormány kivette az AB kezéből).
Az emberi méltósághoz való jogból azonban elméletileg kiolvasztható a magántulajdonhoz való jog. Ezt az AB egy 1990-es határozata támasztja alá, ami kimondja (a dokumentum utolsó bekezdése a fontos, hogy „az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti… Az általános személyiségi jog anyajog, azaz olyan… alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.”
Egy névtelenséget kérő alkotmányjogász szerint az emberi méltósághoz nagyon is hozzátartozik a magántulajdon védelme, a helyzet mégsem ennyire egyszerű. Az idézett szöveg szerint ugyanis az emberi méltóság alapjogából csak olyan jogok vezethetők le, amiket külön nem említ az alkotmány. A magántulajdont pedig említi, csak éppen az AB nem vizsgálhatja ezt jogköreinek korlátozása után.
A kérdés tehát az, hogy az AB vállalja-e, hogy az emberi méltóságból egy, az alkotmányban külön is nevesített alapjogot vezessen le. Ezzel precedenst teremtene, ilyenre ugyanis még nem volt példa, sőt arra sem, hogy a magántulajdont más alapjogra hivatkozva védjék (persze, az AB korlátozásáig erre a megkerülős cselre soha nem is volt szükség).
Ha a lépést bevállalja az AB, azzal visszafordíthatná a nyugdíjállamosítást. A döntés háromezer milliárd forintot szippantana el az államkasszától – ezért sem túl esélyes a forgatókönyv.
További részletek az index.hu-n.
Forrás: index.hu
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
