Mennyi legyen a borravaló? Rengeteget keresnek belőle…

Szerző: Adó Online
Dátum: 2007. május 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az éttermi asztalnál ülve bizonyára sokak fejében megfordult már a gondolat, vajon mennyi borravalót adjanak. Az egyszerű fejszámolást megnehezíti a szervízdíjként elhíresült próbálkozás, mely gyakorlatilag lehetőséget teremt a vendéglősöknek, hogy ezt a tételt külön feltüntetve a számlán, kötelezővé tegyék a felszolgálási díjat. A rendszer persze – nem meglepő módon – nem működik éppen tökéletesen, a legtöbben így azt sem tudják, kell-e egyáltalán fizetnünk valamit, vagy benne van minden az árban.

Mielőtt körüljárjuk a borravaló kérdését és annak adóvonzatát, röviden kitérünk arra, hogy egy nálunk jóval fejlettebb országban – az USA-ban – milyen területen mennyit szokás borravalóként keresni, és mennyit illik fogyasztóként adni.

Ki, mennyit kasszíroz?

Az Egyesült Államokban a vendégeknek gyakorlatilag az elégedettségtől függetlenül szinte kötelező borravalót adniuk az éttermekben, mivel az ott dolgozóknak a foglalkoztatójuk jogszabály szerint fizethet minimálbér alatti összeget is, melyet a borravaló hoz fel megfelelő szintre. Aki tehát belép egy étterembe, tulajdonképpen ráutaló magatartással megköti a szerződést, mely szerint hajlandó borravalót adni.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy a felszolgálók a PayScale adatai szerint havi bevételük mintegy felét borravalóból realizálják. (A PayScale adatbázisa 14 250 borravalót kapó alkalmazott fizetési adatait tartalmazza.)

A tengerentúlon a vendégek általában 15-20%-os borravalót adnak a teljes kiszolgálást nyújtó éttermekben, ez az arány azonban egyre inkább a 20% felé mozdul el, talán a könnyebb fejszámolás miatt…

A PayScale 2006-os adatai szerint egy kaszinóban dolgozó krupié az átlagosan 7,55 dolláros órabérét 40,2 dollárra tornázza fel a borravalóknak köszönhetően, azaz bevételének mintegy 81%-át szerzi ilyen formában.

A fodrászoknál ez az arány 42%-os, míg a hotelek személyzeténél 50% körüli. Területileg természetesen hatalmas különbségek vannak, a szolgáltatás-centrikus helyeken, amilyen például Las Vegas, bőven átlagon felüli a borravaló mértéke is.

Mennyit illik adni?

A borravaló etikettje terén az Emily Post Institute tanácsai lehetnek irányadók, melyek szerint a legtöbb szolgáltatás esetében a 15%-os szint tökéletesen megfelelő.

A taxisofőröknek akkor illik az USA-ban 15%-nál több borravalót adni, ha csomagokat is kezelnek. A hotelekben a hordárnak 2 dollárt szokás adni az első táskáért, majd minden további csomagért 1 dollárt. Egy rendkívül népszerű eseményre jegyet szerző alkalmazott nagyságrendileg 5 dollárt érdemel erőfeszítéseiért.

Mi újság itthon? Bevallja valaki?

Magyarországon 2005-ben kavarodott fel az állóvíz borravaló témában, az év október 1-jétől ugyanis az éttermek üzemeltetői felszolgálási díjat számíthatnak fel. Ezen tételt százalékosan fel kell tüntetni az étlapon és a számlán is, s ez nem haladhatja meg a felszolgált étel és ital bruttó árának 15%-át.

Ezt az összeget tehát a vendég nem önként fizeti, amennyiben azonban nincs ilyen díj feltüntetve, saját belátása szerint adhat borravalót. A tapasztalatok szerint a hazai vendéglősök zöme ódzkodik az explicit díj bevezetésétől, a többség továbbra is az önkéntes mederben hagyná csordogálni a dolgokat.

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy ha egy pincér havi jövedelmének jelentős része ilyen ellenőrizetlen forrásból származik, akkor mi után fog nyugdíjat kapni. Többek között ezen konfliktus feloldására változtattak a jogszabályokon 2005 októberétől, amikortól a borravaló már nem egyéb jövedelemként jelenik meg az adóbevallásban (már ha valaki bevallotta volna ezt megelőzően), hanem úgynevezett adóterhet nem viselő járandóságnak számít.

A felszolgálónak a felszolgálási díj és a borravaló után nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, a borravaló után azonban önkéntesen fizethet 15% nyugdíjjárulékot is magába foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot. Ezen 15% befizetéséért cserébe a borravaló 81%-át figyelembe veszik a nyugdíjalap megállapításánál.

A nyugdíjjárulék megfizetése azért is lehet racionális döntés, mert csekély befizetés mellett az állami nyugdíj alapja jelentősen növekedhet úgy, hogy az ilyen jogcímen szerzett bevétel után nem kell adót fizetni. A borravaló és a felszolgálási díj beleszámít a személyi jövedelemadó alapjába, de a ráeső adót nem kell megfizetni. (Az összes jövedelem adótartalma tehát növekszik ugyan, ennek mértéke azonban jóval kisebb, mintha ténylegesen a befolyt jövedelem után kellene adózni.)

A felszolgálói díj esetében a 15%-os nyugdíjjárulékot a foglalkoztatónak kell megfizetnie, az így megkapott összeg 81%-a tehát mindenképpen beleszámít a nyugdíjalapba.

Mindent összevetve elmondható, hogy a kormányzat igyekszik a kedvezményes adóztatás révén visszaszorítani az ellenőrizhetetlen módon szerzett jövedelmeket, illetve ezek bevallására sarkallja az állampolgárokat, a borravaló adólegalizálásának sikere azonban még várat magára.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek:


E-egyszázalék az e-szja mellé
2021. április 16.

A 2020 évi szjabevallás elkészítésének, illetve jóváhagyásának határideje május 20. Ez az 1+1 százalék adó feletti rendelkezési lehetőség hatérideje is, amely az e-szja részeként szintén megoldható pár kattintással.

További érdekességek a számolócédulák világából
2021. április 16.

A számolócédulák szokványos témakörei voltak a vendéglátás, az étel, az ital, a dohányzás, az üzletek, az iparcikkek, a lakossági szolgáltatások, a sajtótermékek reklámozása. Ezek mellett jó néhány egyéb célterület is szerepel a számolócédulákon, így például a nemzeti és politikai propaganda, a pénzügyi szolgáltatások, a kultúra, az egészségügy, a sport, a turisztika. Érdemes ezekre is kitérni!