Parlament előtt a rokkantnyugdíjazás átalakítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május közepén kezdődik az általános vitája a parlamentben a rokkantnyugdíj helyébe lépő rehabilitációs járdékról szóló törvényjavaslatnak. Az új szabályozást várhatóan 2008-tól vezetik be.

A benyújtott törvényjavaslat szerint kizárólag azok az aktív korúak részesülhetnek majd rokkantsági nyugdíjban, akik teljes értékű munka elvégzésére rehabilitációval sem tehetők képessé. A jelentős egészségkárosodást szenvedett, de teljes értékű munkavégzésre alkalmassá tehető személyek rehabilitációs járadékot igényelhetnek. Ez a járadék a jogosult
jövedelemarányos keresetpótlását biztosítja legfeljebb 3 éves átmeneti időre. Rokkantnyugdíj annak a személynek fog járni, aki 79 százalékot meghaladó egészségkárosodást szenvedett.

Rehabilitációs járadék, rehabilitációs megállapodás

A javaslat értelmében annak, aki egészségkárosodást szenvedett, a járadékjogosultság megállapítása után úgynevezett rehabilitációs megállapodást kell kötnie a munkaügyi központtal. A járadékos és a munkaügyi központ között létrejött megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzíti, hogy az ellátásban részesülő személynek milyen lépéseket kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve hogy ehhez milyen állami segítséget kap (pl. foglalkoztatási, egészségügyi, önkormányzati, szociális).

Korlátozott munkavégzés

A rehabilitációs járadék folyósítása mellett lehet dolgozni is, de ha az ebből származó jövedelem tartósan megközelíti a korábbi keresetet, akkor a rehabilitáció sikeresnek tekinthető, tehát az ellátás folyósítását meg kell szüntetni. A munkavégzést ezért a munkaügyi központnak be kell majd jelenteni. A járadék megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a munkavégzésből (ideértve a vállalkozás személyesen közreműködő tagját) származó jövedelem hat hónapon keresztül havi átlagban meghaladja a járadék összegének megállapításakor figyelembe vett utolsó két teljes év jövedelmének havi átlagát. Az összeghatár átlépését az érintettnek kell majd bejelentenie, de azt az adóhatóság is ellenőrizheti majd.

Támogatás a foglalkoztatónak, járadékosnak

A rehabilitációs járadékban részesülő, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához különféle támogatások és szolgáltatások vehetők majd igénybe. A rehabilitációs járadékban részesülők is jogosulttá válhatnak azokra a támogatásokra, amelyek rehabilitációjukat leginkább segítik, annak ellenére, hogy nem minősülnek álláskeresőnek.

A törvényjavaslat szövege itt olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.