Mennyit fogunk keresni jövőre?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatói oldal egyes tagjai a minimálbér befagyasztását is elképzelhetőnek tartják, a munkavállalói oldal pedig továbbra is a mostanihoz hasonló, hosszabb távú megállapodásban gondolkodik.

Tárgyalási alapnak akár a két-három százalékos reálkereset-növekedés is elképzelhető, az egészen biztos, hogy az utóbbi időben tapasztalt kétéves reálkereset-csökkenés elfogadhatatlan. Egy magas jövedelműeket preferáló rendszer kialakításához nem leszünk partnerek – mondta Pataki Péter, a Munkavállalók Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Hozzátette: a munkavállalói oldal álláspontja nem változott, semmiképpen sem egyeznének bele a minimálbér eltörlésébe, és ragaszkodnak a szakmunkás-bérminimumhoz is. Mivel idén lejár a hároméves megállapodás, az őszi tárgyalások alkalmával mindenképpen arra törekszenek, hogy ismét többéves megállapodás szülessen. A mostani vita munkavállalói szempontból azért is fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek versenyképességének növelése ne a munkavállalók rovására történjen, valamint a reáljövedelem további csökkenésének is gátat szabjunk, hiszen biztos, jól fizető munkahelyek teremtésében vagyunk érdekeltek – mondta Pataki.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke, Dávid Ferenc szerint viszont az idén eddig elért 2,2 százalékos gazdasági növekedésre nem lehet bérfejlesztést építeni. A reálbér ugyanis biztonságosan a gazdasági növekedés felével növelhető. Nem valószínű, hogy hosszabb távú megállapodást kötünk a munkavállalói oldallal – hangsúlyozta. Az idén lejáró hároméves megállapodás ugyanis számukra teljes kudarccal járt. Annak alapjait még 2005-ben fektették le, amikor a prognózisokban jelentős gazdasági növekedés szerepelt. Ehhez képest alakultak a kötelezvények is, amelyek a későbbiekben ráadásul komoly adóterhekkel párosultak – mondta Dávid, aki a minimálbér befagyasztását sem tartja elképzelhetetlennek, amennyiben nem csökkennek a munkaadói oldal adóterhei. Csak számukra kedvező irányú kormányzati lépések esetén jöhet szerinte szóba nettó keresetnövekedés.

Pataki elfogadhatatlannak tartja, hogy a minimálbér messze alatta marad a hivatalos létminimumnak. Úgy véli, munkaigényes, alacsony jövedelmű ágazatok problémáit nem lehet kivetíteni a nemzetgazdaságra. Sok vállalkozás folyamatosan veszteséges, a munkaadók pedig a klasszikus leggyengébb láncszem elve alapján ezekhez viszonyítanak a minimálbér-, valamint a bérfejlesztésről folyó tárgyalások során, miközben nemzetgazdasági átlagban a gazdálkodó szervezetek bérköltsége nem haladja meg az összköltségük tíz százalékát.

Valószínűleg egy elég konzervatív bérajánlást fogalmazunk majd meg. Nagy a bizonytalanság, mert 2007 augusztusában már látható volt, hogy hogyan alakulnak a bérmegállapodást befolyásoló mutatók – mondta Komoróczki István, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ)szövetségi titkára.

Forrás: Napi Online

---