Mennyit nyerhet az adófelajánlással?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Melyek az adófelajánlás rendszerének legfontosabb tudnivalói? Miben különbözik a támogatások utáni adókedvezménytől az adófelajánlás? Melyik éri meg jobban, mekkora lesz a megtakarításunk? A BDO Magyarország példákkal illusztrálva válaszol a kérdésekre.

Az év vége közeledtével az adózásban a figyelem elsősorban a társasági adóra összpontosul: adófeltöltés és felkészülés a zárási folyamatokra, előkalkulációk készítése és hasonlók. A társaságok életében ilyenkor jön el az idő arra is, hogy látva az elmúló év eredményeit döntést hozzanak az adókedvezménnyel járó támogatások (látvány-csapatsport támogatás, előadó-művészeti szervezetek támogatása, filmalkotások támogatása) utalásáról is. A jogalkotó 2015. január 1-től a már jól megszokott támogatások utáni adókedvezmény mellé bevezette az adófelajánlás lehetőségét is, szélesítve ezzel a megtakarítást eredményező lehetőségeket.

Az adófelajánlás (rendelkezés az adóról) rendszere ugyanazokat a célokat szolgálja, mint az eddigi megszokott támogatási szerződésen keresztüli adókedvezmény igénybevétel: látvány-csapatsportok, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások készítésének támogatása. Az új rendszer lényege, hogy a társasági adó alanyai az adóelőlegük, adófeltöltési kötelezettségük (adóelőleg kiegészítés) bevallásakor várható adójuk és a tényleges társasági adójuk meghatározott százalékáról felajánlást tehetnek, amelyet az adóhatóság teljesít a kedvezményezett szervezet felé, a felajánlót pedig jóváírás illeti meg a teljesített felajánlás után.

Az adófelajánlás bevezetésével a támogatási szerződéses adókedvezmény nem szűnt meg, a két rendszer párhuzamosan fut egymás mellett. Az eddigi rendszer adókedvezményre jogosít, míg az új konstrukció alapján utólagos adójóváírásban részesül a felajánló adóalany. A két formát ugyanazon évben nem lehet alkalmazni, tehát a társaságnak döntenie kell:

• vagy az eddigi támogatási formulát alkalmazza 2015-ben is, és adókedvezményt vesz igénybe,

• vagy az új adófelajánlás rendszerének keretén belül rendelkezik az adója meghatározott százalékának kedvezményezett szervezet részére történő felajánlásáról.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogyha a korábbi évekről még van olyan támogatás, amelynek adókedvezményét nem a támogatás évében érvényesítette a társaság, hanem a halasztott igénybevétel mellett döntött és ennek alapján 2015-ben szeretné az adókedvezményt figyelembe venni, akkor 2015. adóév vonatkozásában nem élhet az adófelajánlás lehetőségével.

Az adófelajánlás kedvezményezett céljai megegyeznek az eddigi támogatási célokkal, tehát:

• filmalkotás támogatása,

• előadó-művészeti szervezetek támogatása,

• látvány-csapatsport támogatása.

A felajánlás történhet bármely kedvezményezett célra (akár az egyes kedvezményezett célok között megosztva is), továbbá – látvány-csapatsport támogatására történő felajánlás esetén – a Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni. Az eddigi szabályokhoz hasonlóan az adófelajánlásért cserébe a kedvezményezett szervezettől ellenszolgáltatás nem köthető ki és nem kérhető. Amennyiben mégis ellenszolgáltatásra derülne fény, a kedvezményezett köteles a felajánlást az adóhatóságnak visszautalni, a felajánló pedig nem jogosult az adójóváírásra.

Az adófelajánlás egyik előfeltétele, hogy a felajánló adóalany rendelkezzen egy, a támogatási igazoláshoz hasonló igazolással, és annak egy példányát előzetesen megküldje az adóhatóságnak. A Tao. törvény részletesen szabályozza, hogy az igazolást mely szervezetnek kell kiállítania. Filmalkotás támogatása esetén a társaság és a kedvezményezett szervezet együttes kérelmére a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság keretein belül működő Nemzeti Filmiroda állítja ki. Kedvező viszont, hogyha nem valamely nevesített filmalkotás részére történik a felajánlás, hanem a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. részére, akkor ez az igazolás nem szükséges.

A felajánlás történhet:

1. az adóelőleg,

2. az adóelőleg-kiegészítés bevallásakor a várható adó, illetőleg

3. a tényleges adó terhére.

Figyelembe véve, hogy az adóelőlegekhez nem kapcsolódik külön bevallási kötelezettség, hanem azok a korábbi adóévek társasági adóbevallásai alapján könyvelődnek fel az adófolyószámlára, ezért az adóelőleg terhére történő adófelajánlásról külön erre rendszeresített nyomtatványon – 15RENDNY – kell nyilatkozni az adóhatóság felé. Nagyon fontos eltérés az egyéb bevallásokhoz képest, hogy ezen az adatokat nem ezer forintban, hanem forintban kell feltüntetni.

Az adóelőlegek terhére a havi, negyedéves adóelőleg kötelezettség legfeljebb 50 százaléka ajánlható fel kedvezményezett célra. Ezen belül azonban szabadon lehet dönteni, nem kötelező a teljes 50 százalékos keretet kimeríteni és szintén nem kötelező minden havi vagy negyedéves adóelőleg terhére felajánlást tenni. A feltöltési-kötelezettség bevallásakor, illetőleg a tényleges adó terhére természetesen akkor is tehető adófelajánlás, ha az adóelőlegek terhére korábban a társaság nem élt az adófelajánlás lehetőségével.

Tapasztalataink szerint sokan vannak, akik elsőként nem valamely adóelőleg esetében kívántak élni az adófelajánlással, hanem megvárták vele az év végét és az adófeltöltést, így igazolások kiadása tekintetében igazi dömping várható.

Az adóelőlegek mellett az adófeltöltési kötelezettség bevallásakor a várható adó, majd a tényleges adó meghatározott százalékára is tehető felajánlás, azonban ezt nem a külön nyilatkozatban (15RENDNY) lehet megtenni, hanem a feltöltés, illetőleg a társasági adó bevallásában (1501 illetőleg 1529 bevallás).

Mind a feltöltési kötelezettség bevallásakor tett felajánlás, mind a tényleges adó terhére tett felajánlás esetén irányadó, hogy az adóelőlegek terhére tett felajánlásokkal együtt számítva (a tényleges adó terhére tett felajánlás esetén az adóelőlegek és a feltöltési kötelezettség bevallásakor tett felajánlással együtt számítva) maximum a feltöltési kötelezettség esetén a várható adó 80%-ig, míg adófizetési kötelezettségnél a tényleges adó 80%-ig tehető meg a felajánlás. A felajánlás érvényességének ebben az esetben is feltétele, hogy a 1501-es vagy a 1529-es bevallás benyújtásakor ne legyen a társaságnak 100 000 forintot meghaladó összegű, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított köztartozása. Szintén feltétel ebben az esetben is az igazolás megléte és a 1501-es vagy a 1529-es bevallások benyújtásáig az adóhatóság részére történő átadása.

Abban az esetben például, ha a társaság 2015. évre bevallott adóelőlegeinek összege 38.000 e Ft, akkor az adóelőlegekhez kapcsolódóan a társaság maximum 19.000 e Ft adófelajánlást tehet. Tételezzük fel, hogy élt is a maximális felajánlással. Ha a 2015. évi adó várható összege 35.000 e Ft, akkor ugyan adófeltöltési kötelezettség nem terheli a társaságot, de a 1501 bevallásában 35.000 e Ft * 80% – 19.000 e Ft = 9.000 e Ft további felajánlást tehet. Tételezzük fel, hogy ebben az esetben is élt is a maximális felajánlással.

Amennyiben a tényleges adófizetési kötelezettség 37.000 e Ft, akkor a 1529 bevallásában 37.000 e Ft * 80% – 19.000 e Ft – 9.000 e Ft = 1.600 e Ft további felajánlás tehető.

A felajánlás teljesítésének (tehát a kedvezményezett szervezet részére történő adóhatóság általi utalásnak) további előfeltétele, hogy:

• a fent tárgyalt igazolások az adóhatósághoz határidőre beérkezzenek,

• a felajánlásról szóló nyilatkozatok (15RENDNY, 1501 bevallás, 1529 bevallás) határidőig benyújtásra kerüljenek,

• az adóelőlegek, az adófeltöltési kötelezettség és a tényleges adó határidőre megfizetésre kerüljenek, és

• sem a felajánló adóalanynak, sem a felajánlás kedvezményezettjének ne legyen a felajánlás átutalásának időpontjában az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított 100 000 forintot meghaladó adótartozása.

Az adóhatóság a felajánlást az adóelőleg terhére tett felajánlás esetén az adóelőleg megfizetését követő 15 napon belül, adófeltöltés illetve adókötelezettség terhére tett felajánlást pedig a 1501 és a 1529 bevallás benyújtását követő 15 napon belül teljesíti.

A felajánló társaságot a kedvezményezett részére az adóhatóság által átutalt felajánlás után jóváírás illeti meg. A jóváírás összege az adóelőleg és az adóelőleg kiegészítés terhére tett és az adóhatóság által átutalt felajánlás 7,5%-a, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5%-a; az éves adó terhére tett és az adóhatóság által átutalt felajánlás 2,5%-a, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5%.

Az egyes felajánlásokhoz kapcsolódó jóváírások a fenti példát folytatva:

• adóelőleg és adófeltöltési kötelezettség terhére történő felajánlás esetén: 28.000 e Ft * 7,5% = 2.100 e Ft (az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5%-a a korlát: 37.000 e Ft * 80% * 7,5% = 2.220 e Ft)

• az adókötelezettség terhére történő felajánlás esetén 1.600 e Ft *2,5% = 40 e Ft (az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5%-a a korlát: 37.000 e Ft * 80% * 2,5% = 740 e Ft)

A fentiek alapján összesen 2.260 e Ft jóváírás illeti meg a társaságot 37.000 e Ft adófizetés mellett. Amennyiben az adófelajánlást látvány-csapatsport célra teszik meg, a jóváírás némileg kevesebb lesz, mert nem a teljes összegű felajánlás jogosít jóváírásra, hanem annak durván 86,5%-a.

A jóváírást az adóhatóság a társasági adónemen, mint kötelezettséget csökkentő tételt az éves adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napján, azaz első alkalommal 2016. július 1-el teszi meg. A jóváírást a társaságnak az egyéb bevételek közé kell könyvelnie, azonban a társasági adó alapjának megállapítása során csökkentő tételként vehető figyelembe.

Mekkora megtakarítással lehet számolni, ha nem adófelajánlás keretében történne a felajánlás, hanem támogatással és annak alapján igénybe vehető adókedvezménnyel?

A 37.000 e Ft-os adófizetési kötelezettség 370.000 e Ft-os adóalapot feltételez. Ebben az esetben maximum 24.205 e Ft lenne támogatásra fordítható, amelyhez kapcsolódna 1.816 e Ft kiegészítő támogatás is. A 37.000 e Ft-os adófizetési kötelezettség pedig lecsökkenne 10.374 e Ft-ra.

Így a 37.000 e Ft társasági adó helyett a társaság fizetne 10.374 e Ft társasági adót és összesen 26.021 e Ft támogatást és kiegészítő támogatást. Összességében az adókedvezményes forma 605 e Ft megtakarítást eredményezne.

Ahogyan látható, az adófelajánlás megtételével lényegesen kedvezőbb megtakarítással számolhat a társaság, mint ami a támogatás utáni adókedvezménnyel elérhető.

Ajánljuk továbbá az adófelajánlást azoknak is, akiknek az adózás előtti eredmény alakulása is éppolyan fontos, mint a megtakarítás. A támogatás utáni adókedvezmény ugyanis, bár megtakarítást jelent a társaságnak adózott eredmény szinten, de a támogatást és a kiegészítő támogatást az egyéb ráfordítások között lekönyvelve az adózás előtti eredmény lecsökken, amely egy esetleges tulajdonosi elvárás vagy hitelkérelem elbírálás stb. szempontjából elképzelhető, hogy nem szerencsés, még akkor sem, ha igazolható, hogy az adózás előtti eredmény csökkenése egyben adózott eredmény növekedést is eredményezett.

Ezzel szemben az adófelajánlás nem jár plusztámogatással és ráfordítás elszámolással, pusztán a megfizetett adóelőleget és adót osztja szét az adóhatóság és a kedvezményezett között, így nem rontja le az adózás előtti eredményt sem.

A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország tax managere és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 

---