Mentőöv a cégvagyonnak – jöhetnek az önkéntes csődök
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha az adós időben kezdeményezhetné a csődeljárást, és rögtön moratóriumot kapna, akkor, amikor még van a cégnek vagyona és mozgástere az átmeneti likviditási probléma megoldására, úgy számos vállalat elkerülhetné a felszámolást – vélik a felszámolók képviselői. A jelenlegi csődszabályozás azonban nem ad módot az azonnali moratóriumra.
A csődbejelentés után és a moratórium előtti időben a hitelezők bármit csinálhatnak, kivehetik a cégből a vagyont. Attól kezdve pedig már nincs is más lehetőség, mint a felszámolás. Ma évente alig néhány – a cég megmentését szolgáló – csődeljárás indul, miközben már húszezer vállalkozás áll felszámolás alatt – mondta a Világgazdaságnak Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke.
A felszámolók ezért is szorgalmazzák egyebek közt a mielőbbi önkéntes csődbejelentés lehetőségének a bevezetését a majdani csődtörvényben, amelynek előkészítése rájuk vár. Az igazságügyi és rendészeti tárca ugyanis őket bízta meg a koncepció kidolgozásával, ami a jövő évi törvénytervezet alapjául szolgálhat.
Az alelnök utalt arra, hogy a jelenlegi 15 éves és sokszor módosult csődtörvény nem képes betölteni a feladatát. Nem biztosítja a hitelezői igények kielégítését az adós vagyonából, merthogy az eljárások 90 százaléka már kiürített cégek ellen folyik. A felmérések szerint a bejelentett hitelezői igények egy százaléka sem egyenlíthető ki.
Mindennapos eset, hogy a felszámolók nem jutnak hozzá a szükséges iratokhoz, gyakorta magát a társaságot és a vezetőjét sem találják. Az új törvény előkészítésében különös figyelmet fordítanak a fizetésképtelenségi okokra – így arra, ki, mikor indíthat csődöt –, a fizetési moratóriumra, a cégvagyont megőrző lehetőségekre, illetve a felszámolási költségekkel kapcsolatos kérdésekre. Megbízásukat az eddigi csődtörvény-koncepciókra és a tavaly nyáron módosult szabályozásra figyelemmel kell végezniük.
Ez utóbbi gondot okoz, mivel a változtatás a biztosított hitelezőknek 100 százalékos kielégítési lehetőséget nyitott meg. Lényege, hogy a biztosított vagyon értékesítéséből befolyó pénzeszközt azonnal ki kell fizetni a biztosított hitelezők részére. Ezt a vagyont nem terhelik többek között a kifizetetlen munkabérek, tehát a dolgozók abból nem fognak látni semmit, ez várhatóan megannyi súlyos konfliktus forrása lesz. A gyakorlat még csak most fog szembesülni ezzel a problémával – jelezte Filip György.
Forrás: Világgazdaság
