Mérné az adóforintok hatását az ÁSZ-elnök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány állítson minden egyes adóforint elköltése elé eredménykövetelményt -szorgalmazza Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.


Az eredményes közpénzfelhasználás feltétele lenne, hogy a kormány állítson minden egyes adóforint elköltése elé eredménykövetelményt, mérje ezek teljesülését, legyen minden forint elköltésének elszámoltatható felelőse – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Profit7.hu-nak adott kedden megjelent interjújában.

A konkrét cselekvéseket nélkülöző vélt korrupciós ügyek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés gyakorlat, hiszen aláássa az államba vetett bizalmat – mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Emlékeztetett: az idei Közgazdász-vándorgyűlés központi témája a versenyképesség volt. Magyarországon az állam a megtermelt GDP több mint felét újra elosztja, e folyamat hatékonysága döntő hatással van az ország versenyképességére. Az idén ötéves alaptörvény közpénzügyi fejezetének életbe lépésével teljesen új irányt vettek a dolgok Magyarországon – magyarázta.

[htmlbox adomozaik]

 

Csökkent az államadósság, Magyarország visszafizette a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi hiteleket és kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, kiszabadult az inflációs spirálból, stabil a magyar forint, a gazdaság növekszik. Az idei év eredménye, hogy Magyarországot már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők – sorolta Domokos László.

Az államháztartási stabilizáció egyik feltétele volt, hogy a fiskális és monetáris politika összehangolt intézkedései következtében a versenytársakéhoz hasonlóan alacsony kamatszint és infláció alakult ki Magyarországon. Az adórendszer nem csak stabilizálódott, de meg is szilárdult, ami egyértelműen versenyképesség-növelő tényező. Fontos tendencia az államháztartás összes kiadásán belül folyamatosan emelkedik – 2011 és 2015 között 13,1 százalékról 19,7 százalékra – a gazdasági funkciókra fordított összegek részaránya.

Célszerű lenne bevezetni a „fenntartható kifehérítés” fogalmát, hogy a gazdaság kifehérítéséből származó többletet az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyja, s „így a kisebb adókulcsok hatására tovább fehéredhet a gazdaság” – emelte ki.

Az utóbbi években érezhetően csökkent a hazai feketegazdaság, a korábbi 24 százalékról a GDP arányában  20-21 százalék környékére szűkült az illegális szféra. A fehérítés újabb ötszázalékos bővüléséből pedig akár további 500-600 milliárd forint is származhatna – mondta az ÁSZ elnöke. 

Kiemelte: az ÁSZ idén hatodik alkalommal készítette el éves Integritás felmérését, melynek célja, hogy visszajelzést adjon a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségéről, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok szintjéről. Idén összesen 3002 közintézmény vett részt, amelyek a közszféra alkalmazottainak 61,3 százalékát foglalkoztatják. Mindez azt jelenti, hogy a magyar közszféra intézményei egyre elkötelezettebbek a korrupció megelőzősét biztosító módszerek alkalmazás – mutatott rá Domokos László.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]