Merre fordul az amerikai gazdaságpolitika?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Joe Biden nehéz örökséget vesz át elődjétől. Programja szerint személyi jövedelemadó és társaságiadó-emelésre készül, valamint bevezeti a minimális adórátát. Mindezek ismeretében felmerül a kérdés, mitől reméli a gazdaság növekedését a megválasztott elnök.

Amikor ez a cikk születik, még nem ismert a hivatalos végeredmény és könnyen lehet, hogy sokáig tartó jogi eljárás végén hirdetnek csak hivatalos végeredményt, de az már biztosnak látszik, hogy szoros versenyben végül Biden elnökjelölt nyerte meg az elnökválasztást. Az egész világ kitüntetett figyelmet fordított erre a küzdelemre, ami nem is csoda, hiszen a világ első számú katonai hatalmáról és legnagyobb gazdaságáról van szó. Az amerikai elnök nem csak hazájában játszik fontos szerepet, de a világpolitikának és világgazdaságnak is meghatározó szereplője.

Az új elnök több szempontból is nehéz örökséget vesz át elődjétől.

Egyfelől az új elnöknek kezelnie kell a végletesen megosztott társadalom csaknem polgárháborús hangulatát, a társadalomban meglévő súlyos feszültségeket, másrészt gazdaságilag sincs irigylésre méltó helyzetben az ország. Obama elnök 2009-ben már 10%-s költségvetési hiánnyal vette át az országot, amelyet a 2008-as pénzügyi válság alaposan megrázott és a gazdaság csak lassan és nehezen tért magához. Az Obama-korszak lassú konszolidációja egyfajta gazdasági stagnálással járt együtt. Trump elnök a gazdaság stimulálását a republikánusok hagyományos eszközével, jelentős adócsökkentésekkel kívánta megoldani. 2017-ben meghirdette az általános adóreformot, amely a következő évben lépett életbe és hatását igazán 2019-ben érzékeltette. Trump adópolitikája egyértelműen hozzájárult a gazdaság jelentős élénküléséhez és ha a COVID-19 ezt nem töri meg, akkor feltehetően hosszútávú fellendülést is hozhatott volna.

Trump elsősorban a személyi jövedelemadóra koncentrált, mert ez adja a központi költségvetés bevételeinek 80%-át. A marginális kulcsot 39%-ról 37%-ra mérsékelte, a legalsó kulcs maradt 10%, de minden kulcs esetében jelentősen növelte az összeghatárt. Az adóreform másik lényeges eleme a társasági adókulcs 35%-ról 21%-ra történő mérséklése volt. Az európai gyakorlatban ismert általános forgalmi adó vagy többletérték adó Amerikában ismeretlen, ott csak kereskedelmi adó van, az ún. sales tax, amit a végfelhasználó fizet meg. Ez azonban helyi adó és államonként jelentősen eltér, de sehol nem több 10%-nál. Az adóreform jelen formájában 2025-ig marad érvényben, akkor kerül sor a felülvizsgálatára.

Biden gazdaságpolitikájaBiden már a kampányban jelezte, hogy az adórendszert felülvizsgálja és máris lényeges változtatásokat ígért. A programjából az olvasható ki, hogy a társasági adót a jelenlegi 21%-ról 28%-ra kívánja megemelni (de nem akar visszatérni a korábbi 35%-os nagyon magas adókulcshoz), a személyi jövedelemadó marginális kulcsát viszont újból 39%-ra emelné meg. Állítása szerint ezek a változások az amerikai adózóknak csupán felső 1%-át érintenék, akik egyébként is a korábbi adókönnyítések 83%-át élvezhették.

Biden tervei között szerepel a minimális adóráta bevezetése. Ezzel kívánja orvosolni azt a problémát, hogy számos vállalat agresszív adótervezése és optimalizálása miatt gyakorlatilag vagy csekély mértékben vagy egyáltalán nem fizet adót az Egyesült Államokban. A territoriális elv fenntartása mellett Biden is szorgalmazza az osztalék repatriálását kedvezményes adókulccsal.

Mindezek ismeretében felmerül a kérdés, hogy mitől reméli a növekedést Biden, mert ezek az intézkedések inkább az ellenkező irányba hatnak. Márpedig az amerikai gazdaság nagyon is igényli a növekedést, mert a COVID-19 miatt jelenleg éves szinten a gazdaság 8%-os zsugorodásával számolnak, a költségvetési hiány pedig eléri a 15%-ot.

Trump elnök hangzatos bejelentései és vámháborús intézkedései ellenére a külkereskedelmi hiány alig mérséklődött. A kínai viszonylatban érzékelhető importcsökkenés oka az, hogy ugyanazokat vagy a helyettesítő termékeket sokan immáron nem Kínából, hanem Tajvanból, Dél-Koreából vagy a térség más országából szerezték be. Az ország második legnagyobb külkereskedelmi deficitje az Európai Unióval szemben jött létre, de érdemi csökkenés a vámháborús fenyegetés ellenére itt sem jött létre. Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnere az Egyesült Királyság, az amerikai-brit kétoldalú kereskedelmi forgalom megfelel az EU 19 kis- és közepes országával folytatott kereskedelem volumenének. A Brexit egyelőre még ismeretlen szerződési feltételei is nehézséget okozhatnak az Egyesült Államok gazdasága számára. Amennyiben nem lesz átfogó szabadkereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között, akkor az amerikai vállalatok brit leányvállalatai az EU területén forrásadó kötelesek lesznek, ami veszélyezteti a profitabilitásukat.

Biden már ígéretet tett arra, hogy újból csatlakozik a Párizsi Klímaegyezményhez. Ez rossz hír a bányaiparnak és a fosszilis energiahordozók bányászatának ill. forgalmazóinak és nem utolsó sorban az autóiparnak. Amerikában nagy az ellenállás a klímavédelmi egyezménnyel szemben, mert úgy érzik, hogy ez komoly versenyhátrányt jelent az amerikai gazdaságnak azon országokkal szemben, akik nem csatlakoztak megállapodáshoz. Ugyanakkor a világ környezetvédelmi állapotát csak csekély mértékben befolyásolja, ha az USA és Európa betartja a szigorú szabályokat, de Kína, India, Oroszország és más kiemelkedően szennyező országok ezt nem fogadják el.

Biden gazdaságpolitikája

Joe Biden megválasztott elnök

Bidennek kezelnie kell a ma már gigantikus méretű eladósodást, ami mára elérte a 100 000 milliárd USD értéket. Ez még a világ legerősebb gazdaságának is nehezen elviselhető teher, ami ráadásul húsz év alatt megduplázódott.

Európában általános az a remény, hogy Biden egy észszerű és kölcsönösen méltányos kompromisszummal lezárja a kereskedelmi háborút az Európai Unióval. Egyelőre kérdéses, hogy az új adminisztrációval feltámasztható-e az átfogó szabadkereskedelmi és beruházásvédelmi megállapodás, népszerű rövidítésével TTIP. Ha sikerül megállapodni a vitarendezési eljárás részleteiről, akkor létrejöhetne a régóta várt egységes transzatlanti gazdasági térség, ami a világ legjelentősebb gazdasági erőcentruma lehetne.

Ebbe persze még jócskán beleszólhat a republikánus szenátusi többség is, akik korábban is szkeptikusak voltak a szerződéssel kapcsolatban. A megállapodás tovább ösztönözhetné az amerikai befektetőket az európai beruházásokra, aminek hazánk is egyik kedvezményezettje lehetne.
BDOA cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2020. október 20.

Az amerikai elnökválasztás várható adójogi következményei

Ha Trump nyer, akkor minden bizonnyal folytatja az eddigi gazdaság- és adópolitikát az új szlogen jegyében: „Buy American, hire American!”. Biden fontosnak tartja az Egyesült Államok csaknem kezelhetetlen mértékű költségvetési hiányának mérséklését, aminek érdekében itt-ott adót emelne.