Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Két éve indult, de még alig ismerik. Mit kell tudni róla és hogyan, milyen ügyek intézésére használható a weboldal?
Ez lényegében egy olyan államigazgatási üzemeltetésű weboldal, ahol a magánszemélyek hivatalos ügyeiket intézhetik. 2015 IV. negyedévében hozták létre, de még mindig nem ismert az emberek körében. A könyvelők voltak kénytelenek beletanulni, ezért rendszeresen előfordul, hogy a magánszemély például egy gépjármű törzskönyv pótlása miatt is hozzájuk fordul. (Minél inkább igyekeznek a jogászok a saját uralmuk körébe vonni a mindennapi életünket, annál inkább csökken irántuk az emberek bizalma. Sokkal inkább fordulnak egy könyvelőhöz a megoldandó problémáikkal. Például szállásadói nyilatkozat benyújtása, stb.)
Tudnunk kell arról is, hogy a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) olyan teljes körű azonosítási szolgáltatás, mely a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokban azonosítja az igénybe vevőt, és azt továbbítja a felhasználók, intézmények felé. Lehetőséget kínál az ügyfeleknek, hogy saját döntésük alapján válasszanak az elérhető elektronikus azonosítási módok közül. Így a Webes Ügysegédben intézhető ügyek nem kizárólag Ügyfélkapus azonosítással, hanem emellett Telefonos Azonosítással is elérhetőek.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A Kormány az 1312/2016 (VI.13.) Korm. határozatával döntött arról, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – amely a webes ügysegédet üzemeltette, – jogutódlással 2016. december 31-ével megszűnt.
A Hivatal megszűnését követően a Személyes Ügyfélszolgálat feladatait a BFKH XIII. Központi Okmányirodai Főosztály látja el változatlan formában és helyszínen a 1133 Budapest, Visegrádi utca 110. címen. Okmányügyeinket így változatlanul személyesen a kormányablakokban intézhetjük. További részletes tájékoztatót itt találunk és az okmányirodákban, interneten pedig a „Webes Ügysegéd” segítségével intézhetjük ügyeinket. 0-24 órában továbbra is várja hívásaikat Magyarországról a 1818-as telefonszámon elérhető Kormányzati Ügyfélvonal.
A webes ügysegéd segítségével 13 fő témakörhöz kapcsolódó ügyeket intézhetünk. Például: erkölcsi bizonyítvány, jármű, tájékoztatás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt saját adatokról, egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyek, stb.
Az egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyek a következők:
Ez nem túlzottan sok ügy, ahhoz képest, hogy az egyéni vállalkozónak mennyi mindent kell jelentgetnie.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentésével, valamint a változásbejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően kezdeményezhetők.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése iránti eljárás hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton nem folytatható le.
Igen nagy problémát jelentett, hogy a könyvelők nem kaptak részletes tájékoztatást arról, hogy az eddig az ÁNYK útján beküldhető űrlapok, adatlapok, amelyeknek különböző verziói számítógépeikre lementésre kerültek, a webes eljárás bevezetésétől kezdődően nem használhatók.
A korábban számítógépre lementett űrlapok mostani beküldése az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény értelmében nem megfelelő bejelentésnek fog minősülni, azzal a következménnyel, hogy joghatás kiváltására sem lesz alkalmas, vagyis nem változtatják meg az adatot.
Tehát az egyéni vállalkozóról szóló törvény tartalmazza a különböző bejelentésekre vonatkozó szabályokat. Ezen kívül szakembereknek célszerű ismerni a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
