Mi lesz az iparűzési adóval?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vártnál korábban tárgyalja az Európai Bíróság a magyar iparűzési adó ügyét, így már az ősszel ítélet születhet az adónemről.

A helyi iparűzési adó (ipa) közösségi joggal való összhangját érintő ügyekről még a nyári szünet előtt, 2007. június 28-án tárgyal az Európai Bíróság (EB). Egy hete még őszi időpontot valószínűsített lapunknak a testület sajtóosztálya, ám tájékoztatásuk szerint a július közepétől szeptember elejéig tartó ítélkezési szünet előtt rendszerint felgyorsul a program és terítékre kerülnek „pihenő” ügyek is, emiatt tűzték ki a vártnál korábbra az ipa szóbeli tárgyalásának dátumát.

Nem számított ilyen korai időpontra Oszkó Péter sem, de a Deilotte elnöke szerint pozitívum, hogy az ítélet már az idén ősszel megszülethet, így hamarabb lezárulhat az ügy. Júniusban a Zala, illetve a Vas megyei bíróság indítványáról tárgyal az EB, amely hét nagyvállalat (E.On, Erste Bank, Kögáz, OTP-csoport (bank és biztosító), Schneider Electric Hungária Rt., Tesco, Vodafone) magyarországi ügyét érinti. Az ipával kapcsolatban a magyar Legfelsőbb Bíróság is a luxemburgi testülethez fordult, ám az eljárást a mostani ügyekkel kapcsolatos ítélethozatalig felfüggesztették.

A fő kérdés, hogy az ipa forgalmi típusú adónak minősül-e. Ha így lenne, akkor az uniós irányelvekbe ütközne, ilyenből ugyanis csak egy vethető ki egy tagállamban, ami esetünkben az áfa. További kérdés, hogy a csatlakozási dokumentumban az adókedvezményekre 2008-ig kapott derogáció feljogosítja-e Magyarországot az adónem fenntartására is, ez azonban csak akkor lényeges, ha forgalmi típusú adónak minősítik az ipát. Ennek esélyét elég csekélynek tartják a szakértők, mivel a hasonló olasz helyi adót (irap) tavaly ősszel a várakozásokkal ellentétben összeegyeztethetőnek találták a közösségi joggal, és az EB egy hónapja publikált véleménye szerint az ipa nem tekinthető forgalmi adónak.

Oszkó a szóbeli tárgyalás előtt nem kívánta latolgatni az esélyeket, de úgy véli, az eljárást indított ügyfeleiknek nincs miért aggódniuk, mivel bevallották és megfizették az adót. A szakértő tud olyan cégekről, amelyek más tanácsadók javaslatára ezt nem tették meg, csak az irappal kapcsolatos döntés után. A vitatott összegekhez képest egyébként csekély a cégek által kifizetett tanácsadói és ügyvédi díj, valamint a perköltség mértéke. Azok döntöttek helyesen (a Deloitte ügyfeleinek többsége), akik sikerdíjas alapon kértek segítséget, és számoltak a kockázattal, hogy az eljárás nem jár számukra kedvező eredménnyel – tette hozzá Oszkó.

Forrás: Napi Gazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.