Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a magánszemély nem tudja meghatározni az ingatlana forgalmi értékét, s erre nem is kötelezhető. Ezt – mint a törvényben is szerepel – egyértelműen az adóhatóságnak kell megállapítania. Csakhogy az APEH így is szankcionálhat, ha a tulajdonos nem nyilatkozik a forgalmi értékről. Angyal József, a www.adozona.hu okleveles adószakértője az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény felülvizsgálatáért – olvasható az adozona.hu portál cikkében.
A vagyonadótörvény ingatlanadóra vonatkozó része nem kifejezetten új, gerincét a helyi adókról szóló törvény képezi. De adott a forgalmi érték illetékhatóság (adóhatóság) általi meghatározásához az illetéktörvény is. Elsősorban azért lehet alkotmányellenes az ingatlanadó, mert a jogalkotó a forgalmi érték meghatározásánál eltért a helyi adókról szóló törvény rendelkezéseitől és a nem szabályozott kérdésekben kihagyta az illetékről szóló törvényt, helyette az adózás rendjéről szóló törvényre (Art.) hivatkozik.
Angyal József pontokba szedte, hogy véleménye szerint miért tévút az ingatlanadó:
Az illetéktörvény alapján az illetékhivatal, jobban mondva az APEH a tényleges forgalmi értéket (a szokásos piaci árat) maga állapítja meg. A vagyonadótörvény itt eltér mind a helyi adókról szóló törvény, mind az illetéktörvény rendelkezéseitől, és a forgalmi érték meghatározásának kötelezettségét a (magán)személyre ruházza át úgy, hogy annak meghatározásához semmilyen támpontot nem ad.
Az illetéktörvény – forgalmi érték meghatározására vonatkozó – rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása kényszerítő ok nélkül korlátozza a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitokhoz fűződő jogokat, és így a korlátozás nem felel meg az arányosság követelményének, a törvényhozó nem a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt választotta.
A vagyonadótörvényben a pontos forgalmi érték Art.-nak megfelelő meghatározása anomáliákhoz vezet. A mentesség igénybevételekor az Art. szükségtelenül szigorú szabályokat tartalmaz, melyeket a vagyonadótörvény szerint alkalmazni kell.
Art. 99.§ (2) bekezdés:
„Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani”.
A személynek – Angyal József értelmezése szerint – egy fiktív polgári jogi ügyletet feltételezve, szerződéses szabadság figyelmen kívül hagyásával kellene egy ”árként általában elérhető” napi piaci árat meghatároznia. A bevallott forgalmi érték viszont nem csupán iránymutatásul szolgál, mint az illetéktörvény alapján. A vagyonadótörvény ugyanis szankcionálja, ha a forgalmi érték meghatározása pontatlan. A 10 százalékos „tűréshatár” rendkívül alacsony. Ennél nagyobb eltérés adódik már egy valós ingatlanértékesítés kínálati és tényleges eladási ára között, illetve adódhat ugyanannak az ingatlannak több tulajdonosa által külön-külön bevallott (becsült) forgalmi értéke között is.
Az adófizetésre kötelezett személynek rendelkeznie kellene független felek között ingatlanok értékesítésekor alkalmazott, összehasonlítható, piaci adatokkal. A személy a törvény fogalmi meghatározása alapján nem tudja a pontos forgalmi értéket meghatározni, mert nem állnak rendelkezésére azok az eszközök, melyek az Illetékhatóságnak rendelkezésére állnak. Az adózó csak úgy tudná elkerülni a szankciót, ha legalább azt tudná, hogy az adóhatóság milyen szempontok alapján állapítja meg a forgalmi értéket. A vagyonadótörvény azonban az adóhatóság forgalmiérték-meghatározását sem szabályozz, mivel az illetéktörvény rendelkezéseit nem emeli be a vagyonadótörvény által nem szabályozott kérdésekre.
Az illetékhatóságnak a forgalmi értéket összehasonlítható értékadatok alapján, az illetékfizetésre kötelezett nyilatkozata ismeretében, szükség esetén külső szakértő bevonásával kell meghatároznia. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az illeték-, vagyis az adóhatóság nem bírálhatja felül. De ezek a rendelkezések – a vagyonadó törvény keretén belül – az adóhatóságot nem kötik. Például házassági bontóper vagyonmegosztási ítéletével megállapított forgalmi értéket – eltérő szabályozás hiányában – nem köteles elfogadni. Nem köteles összehasonlító értékadatokat használnia, élhet az adózás rendjéről szóló törvény biztosította jogosítványaival.
Ezek után felmerül a kérdés, milyen kötelezettségeket, jogokat biztosít az adótörvény az adóhatóságnak. Eddig az adóhatóság alkotmányossági okokból csak korlátozottan léphetett be ellenőrzés céljából magánszemély lakásába. Még a személyijövedelemadó-bevallás utólagos vizsgálatánál – amit a köznyelv vagyonosodási vizsgálatnak nevez – sem léphetett ellenőrzés céljából magánszemély lakásába. Ám az Art. 98.§ (3) bekezdése szerint „a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos”. Márpedig az ingatlanadó a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos, ezért a revizoroknak szabad bejárásuk lesz 2010-től a magánlakásokba.
Az ingatlan forgalmi értékének ellenőrzése is az szja-bevallás ellenőrzése körébe fog tartozni ugyanúgy, mint a becslési eljárás (vagyonosodási vizsgálat). Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság – szja-bevallás ellenőrzése tárgyában kiadott megbízólevéllel rendelkező – revizorai a forgalmi érték ellenőrzésére hivatkozással bármikor beléphetnek magánlakásokba. Ilyenkor „az adózó köteles az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani”. Az adóhatóság nem is titkolja, hogy az ilyen kutakodással szerzett információkat a becslési (vagyonosodási vizsgálatoknál) kívánja felhasználni. A jelen beadvánnyal támadott törvény kihirdetését megelőzően már két nappal az adóhatóság olyan nyilatkozatot tett, mely szerint ha valaki nem fizet ingatlanadót, akkor azt vagyonosodási vizsgálattal ellenőrzik.
Az életvitelszerű bentlakás megkövetelése szükségtelen korlátozás, mivel az adó az ingatlanhoz kötődik. Ezért kell külföldi állampolgárnak is adót fizetnie Magyarországon lévő ingatlantulajdona után. Az életvitelszerű bentlakás követelménye Amgyal szerint ellentétes a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának alkotmányos jogával.
A cikk teljes terjedelemben a www.adozona.hu portálon olvasható.
Forrás: adózona.hu
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
