Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A HIPA jövedelmi és forgalmi adó jegyeket ötvöző jellege egyes szektorokat hátrányosan érint. Ezt a leszűkítő értelmezésekre épülő önkormányzati ellenőrzési gyakorlat tovább erősítheti, mely oda vezethet, hogy a cégeknek szinte a nettó árbevételük alapján kell megfizetniük az iparűzési adót.
Helyi iparűzési adó – egyedi adónem?
A helyi iparűzési adóval (HIPA) kapcsolatban szinte már közhelyszámba mennek a „típusát tekintve besorolhatatlan”, „versenytorzító”, „sérti a szektorsemlegesség elvét” jelzők. Ezek rávilágítanak arra a problémára, hogy számos vállalkozás – külföldi cégek, szolgáltatócégek, termelővállalkozások, ingatlanfejlesztő cégek – életében az igazi terhet nem a társasági adó, hanem a HIPA jelenti.
Bár korábban az Európai Bíróság már kimondta (C-283/06 és C-312/06 egyesített ügyek),hogy a magyar HIPA nem tekinthető hozzáadottérték-adónak, nem tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a HIPA alapjaiban sokkal inkább magán viseli a forgalmi adók jellegzetességeit, semmint tekinthetnénk azt jövedelem- vagy vagyoni típusú adónak. A klasszifikációs dilemmákat nemzetközi viszonylatban is aláhúzza az a körülmény, hogy a HIPA jellemzően nem tartozik a kettős adóztatást kizáró egyezmények hatálya alá. Azért csak jellemzően, mert pl. a Lengyelországgal és Albániával kötött egyezmények hatálya kiterjed a HIPA-ra is. Mindezek nehezítik a határon átnyúló tevékenységet folytató cégek életét, ugyanis rendre külön tekintettel kell lenni a HIPA sajátos „iparűzés tevékenység” és „telephely” fogalmaira, valamint megosztási szabályaira, mely utóbbival sajátos módon lehet elkerülni a kettős adóztatást.
HIPA-problémák, belföldi ellenőrzési tapasztalatok
Jelen bejegyzésünkben az egyes szektorokat különösen fájdalmasan érintő rendszerhibákkal, és a HIPA belföldi ellenőrzési tapasztalatokkal foglalkozunk részletesebben. A HIPA hibrid és kevéssé szektorsemleges jellege, továbbá az önkormányzatok forráshiányos gazdálkodása az utóbbi években megágyazott az egyes szektorokat hátrányosan érintő ellenőrzési gyakorlatnak.
Tapasztalataink alapján az önkormányzati ellenőrzési gyakorlat előnyben részesíti a formális jogértelmezést az ügyletek valódi tartalmával szemben. Ily módon tagadta meg a cégektől annak lehetőségét, hogy iparűzési adóalapjukat csökkentsék a közvetített szolgáltatások az alvállalkozói teljesítések, illetve bizonyos esetekben az anyagköltség értékével. Egy ilyen jogalkalmazási környezetben nem tud érvényre jutni az iparűzési adó azon célja, hogy csak a vállalkozás saját teljesítményét adóztassa meg. Ezen formális jogalkalmazási gyakorlat hátrányos helyzetbe hozza azokat a cégeket is, amelyeket a jogalkotás preferálni kívánt a speciális csökkentő-tétel elszámolási rendszeren keresztül.
Hogy ne csak rébuszokban beszéljünk: az utóbbi években jelentős visszhangot kapott az a leszűkítő fogalomértelmezésekre épülő – részben bírósági ítéletekkel is megtámogatott – önkormányzati ellenőrzési gyakorlat, amely több esetben is olyan helyzetbe hozott egyes vállalkozásokat, hogy hozzávetőlegesen a nettó árbevételük alapján kellett megfizetni az iparűzési adót. Így a közvetített szolgáltatásokkal, alvállalkozói teljesítésekkel és anyagköltséggel történő adóalapcsökkentési-jogosultság a HIPÁ-ban nem tud olyan feltétlenül és korlátozhatatlanul érvényesülni, mint pl. az áfában az adólevonási jog, ezáltal adóhalmozódás generálódik.
Ez a megközelítés fájdalmasan érintette mindenekelőtt:
Mi a baj az utazásszervezőkkel a HIPA terén?
A felsorolt szektorokban tevékenykedő cégek esetében a közvetített szolgáltatások/alvállalkozói teljesítmények jelentős aránya figyelhető meg a nettó árbevételhez viszonyítva. Az ilyen vállalkozások ellenőrzése során visszatérő dilemmaként jelentkezik, hogy a cégek vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolódnak-e a szállítóikhoz és vevőikhez. Az a körülmény, hogy a kérdéses jogviszonyok polgári jogi szempontból gondossági vagy eredménykötelemnek minősülnek-e adózási szempontból, azért bír jelentőséggel, mert ettől függ, hogy az adott vállalkozás csökkentheti-e iparűzési adó alapját a szállítói teljesítmények alapján.
Ha kicsit elszakadunk a HIPÁ-tól és egy pillantást vetünk az Áfa tv. utazásszervezési szolgáltatás fogalmára, akkor láthatjuk, hogy az utazásszervező úgy nyújt önálló turisztikai szolgáltatást az utasnak, hogy annak során pl. tőle különböző vállalkozás által teljesített szolgáltatásnyújtásokat (pl. személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás stb.) rendel meg saját nevében az utas javára. Innentől kezdve akár jóhiszeműen azt is gondolhatnánk, hogy már csak azt kell megvizsgálni, hogy az utassal írásban megkötött szerződésből kiderül-e a közvetítés lehetősége, valamint a számlából a közvetítés ténye és már csökkenthető is a HIPA alapja.
A gyakorlatban sajnos ez nem így működik. Ugyanis az önkormányzati adóhatóság jellemzően nem fogadja el a szolgáltatások változatlan formában történő továbbértékesítésének a tényét arra hivatkozva, hogy a bejövő számlákon személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás stb. szerepel, míg a kimenő számlán „turisztikai szolgáltatás”-t tüntetnek fel a cégek. Vagyis nem az egyes szolgáltatások, hanem komplex szolgáltatási csomag értékesítése történik meg az utas felé.
A kreatív gondolkodású vállalkozó erre „sebaj, van másik!” felkiáltással utazási szerződést köt az utassal (a Ptk. rendszerében vállalkozási szerződésnek minősül) és vállalkozási szerződéssel szerződik le a szállítóival (busztársaság, szálloda, idegenvezető stb.) azt gondolva, hogy máris adva vannak a HIPA-alap csökkentés feltételei alvállalkozói teljesítés jogcímén. Ez az elképzelés ott futhat zátonyra, hogy a szállítói teljesítések egy része a Ptk. rendszerében nem minősül vállalkozási kötelemnek. Ha az előző szűrőn valamiféle véletlen folytán mégis átcsúszik a vállalkozó, akkor még mindig elkövetheti azt a fatális tévedést, hogy „sima” e-mail-ben szerződik le az alvállalkozóival, így – minősített elektronikus aláírás hiányában – nem tekinthető polgári jogi szempontból írásba foglaltnak a szerződésük, vagyis nem csökkenthető a HIPA -alap.
A fentiekből látható tehát, hogy a jogalkalmazói gyakorlat formális jogértelmezéssel igyekszik minden utat lezárni a HIPA-alap csökkentése előtt. Így joggal vetődik fel a kérdés, hogy:
Miképpen keveredhetnek ki az érintettek a HIPA csapdából?
Az utazásszervezők esetében (is) az jelenti a legnagyobb problémát, hogy
Véleményünk szerint erre egyetlen megfelelő megoldás az egyes jogviszonyok önálló megvizsgálása.
A Ptk. rendelkezéseit szem előtt tartva kijelenthetjük, hogy az utassal vállalkozói szerződésben áll az utazásszervező. Az utazásszervező szállítói által nyújtott teljesítményeket egyenként szükséges megvizsgálni és eldönteni, hogy melyik tekinthető HIPA szempontból alvállalkozói teljesítménynek. Ezen a vonalon azzal a problémával kell szembesülnünk, hogy a személyszállítás, szállás-helyszolgáltatás stb. polgári jogi szempontból nagy valószínűséggel nem fog vállalkozási szerződésnek minősülni, így e tekintetben meglehetősen kevés csökkentő tételt találunk.
Ismeretes azonban olyan Kúriai ítélkezési gyakorlaton alapuló szakmai álláspont is, mely szerint, amennyiben az utazásszervező a kimenő számlán tételesen részletezi, hogy mely szolgáltatásokat közvetít, akkor a közvetített szolgáltatások értékével csökkentheti a HIPA alapját. Véleményünk szerint a Helyi adó tv. szabályozása független az Áfa tv. szabályozásától, így az egyes szolgáltatások kimenő számlán történő tételes elkülönítése esetén az utazásszervező jogosult lehet nettó árbevételét csökkenteni a közvetített szolgáltatások értékével.
Fel lehet készülni a HIPA-ellenőrzésekre!
A fentiek alapján látható, hogy az önkormányzati adóhatóság jól beazonosítható szektorok esetében kérdőjelezi meg a HIPA-alap csökkentési jogosultságot formális jogértelmezési elvekre alapítva érvelését.
Ezek az érvrendszerek jól tipizálhatóak, ugyanis rendre
„Az előzőekből az a következtetés adódik, hogy a vállalkozások számlázási és szerződéskötési gyakorlatának előre rögzített, ellenőrzési szempontú átvilágításával hatékonyan fel lehet készülni egy esetleges adóellenőrzésre.”
Megítélésünk szerint az érintett szektorban tevékenykedőknek jobb időben észbe kapni és megelőzni a bajt, mert egy adóellenőrzés során jelentősen szűkülnek a védekezési lehetőségek.
A bejegyzés szerzője dr. Horváth Zoltán, az RSM Hungary adótanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
