Mihályi Péter: A korrupció mint bűnbak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ma közmegegyezés van arról, hogy Magyarországon különösen súlyos és egyre növekvő mértékű a korrupció. Ez egyszerűen nem igaz. Mégis, mára a pártok olyan közhangulatot teremtettek, amely a korrupciót tekinti minden gond legfőbb okának. Ez a hamis konszenzus sehova sem vezet. A korrupció leleplezése a rendőrség és az oknyomozó újságírók dolga, a politikusok ne használják a korrupció vádját karaktergyilkolásra.
1. Több felmérés is bizonyította, hogy a felnőtt magyar népesség túlnyomó és növekvő többsége elutasítja a versenyvilágot, a kapitalizmust és a globalizációt, s bár a szocializmust, a KGST-t és a vasfüggönyt sem kívánja vissza, mégis nosztalgiával gondol vissza a Kádár-korszak viszonylagos anyagi biztonságára és egyenlőségére. Ebből az ellentmondásból kivezető útnak tűnik azt gondolni és mondani, hogy minden mai bajunk oka a korrupció, mindenért a korrupt politikusok, üzletemberek, rendőrök, orvosok stb. felelősek. Az ország közmegegyezéssel bűnbakká kiáltotta ki a korrupciót. Így vezeti le a kapitalizmussal, a globalizációval és a parlamentáris, közvetett demokráciával szembeni idegenkedését a magyar közvélemény. Két évtizeddel a rendszerváltás után, és néhány hónappal a választások előtt, a közvélemény és a politikai pártok ennél alkalmatlanabb közös nevezőt nem is találhattak volna a köz ügyeinek megvitatásához.
2. Kétféle korrupció van.
A szocializmusban, vagyis a hiánygazdaságban az eladót vesztegetik meg a vásárlók. Ez sok apró vesztegetést jelent. A kapitalizmusban, vagyis a keresletkorlátos gazdaságban viszont a vevőt – többnyire a nem a saját pénzét költő közületi vevőt, vagyis az államot képviselő hivatalnokot –vesztegetik meg a nagy eladók. Ez kis számú nagy vesztegetés. A kis korrupció a puha diktatúra körülményei között született, de – jóval szűkebb körben – ma is velünk él. (Ki ad ma jattot a hentesnek?)
A nagy pénzek mozgatásával járó üzleti korrupció csak a piacgazdaságokra jellemző. Paradox módon a sok tízezernyi kis korrupció erősebben rongálja a közmorált, mint egy tucatnyi nagy korrupciós ügy. A bűnbakképzés mechanizmusa akkor tud csak működni, ha sokaknak van személyes korrupciós tapasztalatuk.
3. A magyar büntetőjog a „korrupció” kifejezést csak elvont összefüggésekben használja, konkrétan ilyen bűncselekmény nincs. A köznyelv tucatnyi gazdasági bűncselekményt sorol ebbe a kategóriába, ami valójában más jellegű (hivatali visszaélés, hanyag és hűtlen kezelés, vesztegetés, sikkasztás, csalás stb.). A Btk. a korrupciós cselekményeket elsősorban a közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében tárgyalja. Minden ilyen esetben arról van szó, hogy valamilyen – politikai, gazdasági vagy erkölcsi – hatalom letéteményese által delegált hatalommal önérdekből viszszaélnek, azt nem a delegáló elvárásai szerint gyakorolja. Ez lehet vesztegetés és/ vagy befolyással való üzérkedés.
4. Bizonyított tény, hogy a magyar közvélemény elnéző a kis korrupcióval szemben. Legalább két okból:…..
A tanulmány teljes terjedelemben a www.nol.hu honlapon olvasható
Forrás: Népszabadság Online
