Mikor csökkenti az e-útdíj az iparűzési adót?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos eset lehetséges; ha például a fuvarozó továbbszámlázza az e-útdíjat, akkor a hipa már nem csökkenthető – írja blogbejegyzésben a Mazars. Minden esetet külön érdemes vizsgálni.


A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény („Hipa tv.”) 40/A.§-a szerint 2013. július 1-jétől az iparűzési adóból (legfeljebb annak összegéig) levonható az adóévben ráfordításként, költségként elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5 százaléka. Eszerint azok, akik saját fuvareszközzel rendelkeznek, levonhatják az általuk fizetendő helyi iparűzési adóból az adóévben a szállításhoz használt fuvareszközökre tekintettel megfizetett e-útdíj 7,5 százalékát.

Tapasztalataink szerint a fuvarozó társaságok körében gyakori, hogy a megrendelőjük felé továbbszámlázzák az útdíjat. Ezáltal nemcsak költségeik továbbhárításáról gondoskodnak, hanem arra is lehetőségük van, hogy ezt az összeget (ha a vonatkozó egyéb feltételek: megfelelő számla és szerződés is teljesülnek) közvetített szolgáltatásként levonják az iparűzési adó alapjából. Az így eljáró fuvarozó társaságnak ebben az esetben viszont nincs lehetősége az útdíj 7,5 százalékának adóból történő levonására, hiszen helyette a megrendelője viseli az útdíj miatt felmerülő költséget, az számára – a nyílt továbbhárítás miatt – nem eredményt rontó tétel.

Nem fizet a vevője? – IX. Magyar Követeléskezelés Konferencia
  • Mit tehetünk akkor, ha minden elővigyázatosságunk és tájékozottságunk ellenére olyan céggel kötünk üzletet, aki az általunk elvégzett munkát, vagy leszállított terméket nem hajlandó kifizetni
  • Mennyire használható a már többször, legutóbb április 1-én módosított csődtörvény, és milyen az ítélkezési gyakorlat?
  • Honnan kaphatunk hiteles adatokat a szerződött partnereinkről, és melyek azok a cégek, amiket érdemes elkerülnünk?
  • Milyen gyakorlati tapasztalatokat, tanácsokat kaphatunk olyan cégek vezetőitől, akik már több alkalommal is sikerrel kezelték kintlévőségeiket?

A fenti kérdésekre is választ kaphat 2014. szeptember 25-én, ha eljön a Napi.hu által szervezett szakmai konferenciára.

Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, 1067 Budapest, Teréz Krt. 43.

Bővebb információk az előadásokról az előadókról, valamint jelentkezés itt

Abban az esetben, ha a fuvarozó nem közvetített szolgáltatásként hárítja át az útdíjból származó terhet, hanem beépíti a szolgáltatásai árába, miközben a költségei szintén megtérülnek, értelmezésünk szerint jogosult lesz a 7,5 százalék levonására. A közvetített szolgáltatások miatti adóalap csökkentésre viszont nincs lehetőség. Az adója tehát nő ugyan az útdíj 2 százalékával, de csökken annak 7,5 százalékával.

A megrendelői pozícióban lévő társaságok részéről felmerülhet, hogy amennyiben sikerül elérniük a közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázást, költségviselőként élhetnek a 7,5 százalék levonásának lehetőségével. Fontos információ azonban számukra, hogy a Hipa Tv magyarázata szerint ezt a tételt csak a saját fuvarozási eszközzel rendelkezők vonhatják le az adóból. Ha a társaság nem rendelkezik tulajdonosként vagy üzembentartóként azokkal a fuvareszközökkel, amelyek alapján az e-útdíjat megfizették, a 7,5 százalék nem vonható le az iparűzési adóból, még akkor sem, ha annak költségét valójában ő viseli. A megrendelők számára tehát nem feltétlenül jelent előnyösebb megoldást, ha sikerül elérniük az útdíj közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázását.

A bejegyzés szerzője a MAZARS szakértője.  A MAZARS szakmai blogja az Adó Online partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.