Milliárdokat spórol a büdzsének a NÉBIH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fennállása óta közel 10 milliárd forintos adóelkerülést akadályozott meg a NÉBIH a hivatal tájékoztatása szerint.


Létrejötte óta, öt év alatt mintegy 10 milliárd forint áfa- és egyéb adóelkerülést akadályozott meg, laborhálózatában pedig több mint 12 millió vizsgálatot végzett el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – közölte a hivatal.

A Nébih létrejöttének március 15-i évfordulója alkalmából kiadott közlemény figyelmeztet, hogy a kábítószer terjesztés után világszerte az élelmiszerhamisítás a második legjelentősebb illegális tevékenység, a hivatal ezért minden eszközzel fellép a szürke- és feketegazdaság ellen, az ilyen ügyekre létrehozott Kiemelt Ügyek Igazgatósága az elmúlt években több mint 90 százalékos felderítési arányt ért el.

Hozzátették, hogy a Nébih egyszerre tanácsadó, tudásmegosztó központ és döntéshozó testület, ezért a csalók és hamisítók elleni küzdelem mellett kiemelt feladatnak tekinti többek között a lakosság felkészítését, a közvélemény tájékoztatását a jelentős élelmiszerlánc-biztonsági eseményekről. A tudásmegosztást az elmúlt években tematikus szemléletformáló kampányokkal segítették, a 2014 novemberében indult Szupermenta program során pedig 32 termékkör több mint 800 termékén mintegy 15 ezer laboratóriumi mérést végeztek.

A közlemény szerint a Nébih létrejötte 2012-ben új élelmiszer-ellenőrzési koncepciót jelentett, ugyanis az élelmiszerellátást komplexen, a termőföldtől az asztalig felügyelő hatóságként minden kockázatot felügyel és hatékony, gyors föllépésre képes.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevételeiből a hivatal folyamatosan fejleszti laborhálózatát, az ellenőrzéseket pedig az Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszerrel (INTEL) teszi eredményesebbé: ennek segítségével a jövőben hatékonyabban szűrhetik ki az illegális tevékenységeket – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]