Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Vádat emelt a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség négy férfival szemben, akik 1,2 milliárd forint áfát csaltak el – közölte a főügyészség kedden.
A vádirat szerint a férfiak egyike, aki egy nagy árbevétellel rendelkező, legális kereskedelmi tevékenységet is folytató Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdasági társaság ügyvezetője volt, 2017-ben abban állapodott meg két másik társával, hogy az Európai Unión belüli kereskedéshez kötődő adójogszabályokat kijátszva, jogosulatlanul nagy összegű adóvisszatérítéshez jussanak.
Ennek érdekében a férfiak egy határokon átnyúló, fiktív kereskedelmi láncot hoztak létre, egyedileg beazonosíthatatlan, nagy mennyiségű termékek, jellemzően édességek, óvszerek és illatszerek kereskedelmére.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei székhelyű cég ügyvezetője az egyik társa által biztosított, belföldi gazdasági társaságoktól szerezte be – papíron – áfával terhelten az árukat, amelyeket fiktív módon a harmadik társuk által irányított külföldi gazdasági társaságoknak áfamentesen értékesített, majd a látszólag kifizetett áfa összegét visszaigényelte.
A három férfi a láncolatban a negyedik társukhoz köthető cégek útján az árut újra az egyik vádlott irányítása alatt álló belföldi gazdasági társaságok felé értékesítette, így az árumennyiséget körbe járatva a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei székhelyű gazdasági társaság 2017-ben és 2018-ban, egy év alatt több mint egymilliárd kétszázmillió forint áfát igényelt vissza jogosulatlanul a költségvetésből.
Az ügyészség a vádiratában a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a férfiakkal szemben börtönben letöltendő szabadságvesztés büntetésre, közügyek gyakorlásától eltiltásra, pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra tett indítványt, továbbá indítványozta azt is, hogy a bíróság tiltsa el a férfiakat gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységének gyakorlásától – írta a főügyészség. Az ügyben a Szolnoki Törvényszék fog dönteni.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
