Milliárdos áfacsalást leplezett le a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Étolaj és cukor kereskedelemmel foglalkozó cégláncolatot működtetve csalták az áfát a gyanú szerint.


Egy érdi férfi és fiatal élettársa irányítása alatt álló cégvezetők több társaság nevében húsipari termékeket importáltak Lengyelországból és Szlovákiából, majd az árut papíron több magyar strómancégen keresztül átfuttatva kis- és nagykereskedőknek, élelmiszeripari feldolgozó cégeknek értékesítették.

A közismert „áfacsaló” módszert alkalmazták: a vállalkozások a nettó áron (áfa nélkül) beszerzett import árut itthon már áfával növelt áron adták tovább a láncolat következő tagjának. A valótlan tartalmú számlák felhasználásával egyrészt azt a látszatot keltették, mintha az árut belföldön szerezték volna be, másrészt a számlázó cégek értékesítésből származó bevétel után minimális adót fizettek.

A csalás révén forgalomba került kétezer hatszáz tonna import baromfi és sertéshúst elsősorban Budapesten és vonzáskörzetében az átlagos piaci ár alatt terítették, versenyhátrányba hozva ezzel az ágazat tisztességes kereskedőit.

A rajtaütés napján a pénzügyi nyomozók 22 helyszínen tartottak házkutatást, foglaltak le bizonyítékokat. Az okozott kár enyhítése érdekében bankszámlákat zároltak.

A társaság vezetőinek üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt kell felelni. A két irányító mellett a pénzügyi nyomozók hat magyar állampolgárt hallgattak ki gyanúsítottként és két személy ellen körözést rendeltek el.

Egy bűnszervezet elsősorban étolaj és cukor kereskedelemmel foglalkozó cégláncolatot működtetve több mint két és félmilliárd forint áfát csalt el, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) vádemelési javaslatot tett az ügyben a Fővárosi Főügyészségnél – közölte az adóhivatal.

A közlemény szerint a 28 gyanúsított tizenhat gazdasági társaságot működtetett, amelyek a Szlovákiából beszerzett árukat Magyaroszágon – egy általuk létrehozott cégláncolat közbeiktatásával – főként multiknak, élelmiszerláncoknak, nagyüzemi felhasználóknak értékesítették. Azonban az áru a valóságban egyenesen a megrendelők, vevők címére érkezett, csak papíron futott ennél nagyobb kört a cégek között.

A pénzügyi nyomozók lefoglaltak 22 millió forint készpénzt, valamint 145 millió forint értékben nagy értékű gépkocsikat, motorkerékpárokat, karórákat. Zárolták az érintett cégek, illetve a gyanúsítottak bankszámláit és az elkövetők ingatlanjait. Összesen mintegy 800 millió forint értékű vagyont biztosítottak. 

A bűnszervezet „feje” az áfacsalásból megszerzett pénzből luxusingatlan építésébe kezdett. Szerették a fényűzést, a gyanúsítottak otthonában több száz pár cipőt találtak, köztük több százezres darabok is voltak – írják. 

A stróman cégek ügyvezetői hajléktalan, munkanélküli személyek voltak, helyettük ténylegesen a bűnszervezet tagjai irányítottak; ők intézték az adminisztrációval, logisztikával kapcsolatos feladatokat. Négy stróman ügyvezető ellen elfogatóparancs van érvényben, egy stróman Franciaországban tölti börtönbüntetését. A bűnszervezet irányítója és „helyettese” házi őrizetben van, a strómanokat felhajtó férfi lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll – írja a NAV. 

Az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, üzletszerűen elkövetett pénzmosás, számvitel rendjének megsértése, és közokirat-hamisítás miatt élnek vádemelési javaslattal – áll az adóhivatal közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.