Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tervek szerint 2010-től vezetik be az ingatlanadót, amelynek mértéke a tervek szerint kevesebb lesz, mint egy százalék. Oszkó Péter pénzügyminiszter viszont még nem tudta megmondani az adó mértékét. Ami biztos az az, hogy az ingatlanadóból több tíz milliárd forint bevételre számít a kormány, de van olyan szakértő, aki szerint ez a szám elérheti akár a 250 milliárdot is. Európában jó pár éve él ezen adózási forma: Romániában épp most emelik meg.
Bajnai Gordon azt kérte a pénzügyminisztertől, hogy olyan ingatlanadó-koncepcióval készüljön, amely az alacsony jövedelműeknél nem jár jelentős többletterheléssel, és legyen benne lehetőség a méltányosságra. Erre példaként a nyugdíjasok speciális helyzetét említette. A miniszterelnök azt mondta, hogy a terveikben egy adó szerepel, amely az átlagos méretű ingatlanoknál nem jelent majd többletterhelést, csak a nagyobb értékűeknél. Mint mondta progresszív adótípusban gondolkodnak: vagyis, ha valakinek nagyobb értékű ingatlana van, annak többet kell fizetnie.
Az adószakértők szerint is szükség van az ingatlanadóra, ezt nem lehet megkerülni. Az állam így becsléseik szerint 250 milliárd forintnyi plusz bevételhez is juthatna. Ingatlanpiaci szakemberek viszont nem értenek egyet a bevezetésével. Mehrli Péter szerint nem csak a családokat, a külföldi befektetőket is nehéz helyzetbe hozná. Ráadásul, ha az adót nem csak lakóingatlanra, hanem irodaházakra is kivetnék, akkor abban a pillanatban még a külföldi befektetők is elfordulnának az országtól – mondta az Ingatlanszövetség elnöke. Vadász Iván adószakértő viszont helyesli adó bevezetését: szerinte ugyanis Magyarországon olyan mértékű az adóelkerülés, hogy kell egy olyan adófajta, amit nem lehet elkerülni és nem lehet eldugni. Az új adó részleteiről csak két hét múlva ad tájékoztatást a Pénzügyminisztérium, de a kormány biztosan megteszi az első lépéseket az érték alapú ingatlanadó bevezetésére. Mi úgy tudjuk, az ingatlanadó mértéke fél százalék lenne.
Ahogy a múlt héten megírtuk a kidolgozatlanság az oka annak, hogy a szakemberek szerint meglehetősen kétséges az ingatlanadó jövő év eleji bevezetése, de úgy értesültünk, hogy annak mértéke 0,5 százalékos lehet. Ez azt jelenti, hogy például egy 20 milliós ház után 100 ezer forintot kell majd évente fizetni. Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban már jelezte, hogy az ingatlanadó mértéke kisebb lesz a Reformszövetség által javasolt 1 százaléknál. A megkérdezett szakértők szerint a rendszer hasonló lesz a luxusadóéhoz. Utóbbi szerint egyébként Budapesten egy négyzetméter ingatlan maximum 900 ezer forint, míg például egy falusi házikó minimális négyzetméterára 25 ezer forint kell, hogy legyen. Mindez azonban pontatlan eredményekhez vezethet: értékövezetek kialakítására kerülhet tehát sor, de feltehetőleg az ingatlanadónál is fognak korrekciós tényezőket alkalmazni (például: fűtés módja, tájolás, építőanyagok, környék infrastruktúrája) – mondta dr. Nagy Zoltán ingatlanjogász. A nagy kérdés azonban az, hogy januárra elkészülnek-e a rendszerrel, hiszen nincs egységes ingatlan-nyilvántartás és az sem tisztázott, ki állapítaná meg az ingatlanok értékét. Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára szerint 1 milliárd forintba és 2 évbe kerülne az adó bevezetése, illetve a feltételek kialakítása. Lövétei István alkotmányjogász szerint sem elegendő 1 év arra, hogy egy ilyen új adó alkotmányosan megalapozott előkészítését elvégezzék. Az eddigi ingatlanadó-bevezetési kísérletek is azért buktak el, mert a kormány nem kívánt egy stabil alapra áldozni – hívta fel a figyelmet.
Magyarországon nincs egységes ingatlankataszter, nincs hiteles nyilvántartás az ingatlanok értékéről. A kormány feltételezhetően – a nemrégiben alkotmányellenesnek minősített luxusadóhoz hasonlóan – övezeti besorolás alapján határozhatná csak meg az ingatlanok értékét, és ezáltal az adó alapját. Amíg volt luxusadó, addig a törvény az értékövezetek létrehozását az önkormányzatokra bízta, de épülettípusonként és megyénként – Budapesten kerületenként – alsó és felső értékhatárokat határozott meg, amelyektől az önkormányzatok nem térhetnek el. Azok az önkormányzatok, amelyek a luxusadó bevezetése mellett döntöttek, mind az övezeteket, mind pedig az övezetekben található ingatlanok négyzetméterre vetített értékét is megállapították. A Fővárosi Önkormányzat például 15 fajta értékövezetbe sorolta be az utcákat, sőt a hosszabb utcákat irányítószám szerint is feldarabolta. Az övezeti érték és az alapterület szorzatából számolt adóalap viszont különböző korrekciós tényezőkkel módosítható volt, az épület kora, felszereltsége, építési technológia valamint a felújítás óta eltelt idő szerint. Az alapérték csak a 10 és 30 éve épült ingatlanokra vonatkozik, a 10 évnél fiatalabb épületek 15 százalékkal értékesebbek, a 30 évnél idősebbek pedig 5 százalékkal olcsóbbak.
Az ingatlanadó ellen Kelet-Európában határozottan tiltakoznak, ezzel szemben Nyugat-Európában, több-kevesebb sikerrel ugyan, de bevált. Európában jelenleg öt helyen nem alkalmazzák: Belgiumban, Monacóban, Horvátországban és Máltán, Svédországban pedig volt, de eltörölték. Nem meglepő, hogy a tagállamok hatáskörében maradó adópolitika miatt az Európai Unióban eltérőek a feltételek. Két éve – amikor hazánkban először volt szó az ingatlanadó bevezetéséről – az európai ingatlanadókulcs általában az ingatlan értékének 0,015-3 százaléka között ingadozott. 2007-ben Németországban az adó átlagosan az ingatlan értékének 1,5 százalékát tette ki, Ausztriában 60 négyzetméterig 100 eurót, száz négyzetméterig 150 eurót, afölött pedig 200 eurót kellett fizetnie a tulajdonosnak. Az Egyesült Királyságban egy idő után az üzlethelyiségekre és az irodai célú ingatlanokra korlátozták az ingatlanadót. Hollandiában két részből áll az önkormányzatok által beszedett ingatlanadó: az egyik részt a tulajdonos fizeti, a másikat az ingatlanban élő személy állja. Ezért nem meglepő, hogy néhány városban heves vitákat váltott ki, amikor tíz százalékot is meghaladó mértékben nőttek a bérlőkre jutó terhek. A parlament ezért olyan törvényt fogadott el, melynek értelmében az adóemelés nem haladhatja meg a mindenkori infláció mértékét. Portugáliában vidéken az ingatlan értékének 0,8 százalékát, míg városi lakás esetén 1,3 százalékát elérő adót várnak az állami kincstárba. Finnországban éves ingatlanadót kell fizetnie azoknak, akik az adott év kezdetén az ingatlan tulajdonosai voltak. Az adó mértéke az ingatlan értékétől függ: 2007-ben 0,3 és 1 százalék között változott az értékhez viszonyított nagysága. A legrosszabbul a dánok jártak: egyszázalékos adót kell fizetni az államnak, de további 0,5-2 százalék jár az önkormányzatnak, és még egy százalék a megyének ugyanazon ingatlan után. 2007-ben már a cseheknél, lengyeleknél és szlovákoknál bevezették az ingatlanadót: Lengyelországban minden lakóingatlan után adót kell fizetni, ez 0,65 zloty/négyzetméter volt évente. Csehországban és Szlovákiában három kategóriát (városi, megyei, falusi) állítottak fel az ingatlanok értékének meghatározására, és ezek alapján határozzák meg az adót.
Romániában akár öt-hatszorosára nőhet jövő évtől az ingatlanadó: a nagymértékű drágulás amiatt következhet be, mert az adókat jelenleg az ingatlanok 2002-es piaci értéke alapján számolják ki. Az illetékesek még nem döntötték el, hogy a 2006-2008-as időszaknak megfelelő infláció vagy az ingatlanok piaci értékének 2002-től bekövetkezett változásának mértékével emelik az adót. Abban az esetben, ha az emelés alapja az inflációs ráta lesz, akkor jövőre az idei adónál 20,49 százalékkal kell majd többet fizetni. Sokkal rosszabbul járnának a lakástulajdonosok, ha az adószámítási alapot az ingatlan piaci értékének növekedése arányában emelnék. Jelenleg 700 lejes négyzetméterenkénti árral számolják ki az adót, ám szakértők szerint a romániai lakások négyzetméterenkénti piaci értéke jelenleg ennek öt-hatszorosa. A lakások piaci értékét a közjegyzők által használt, Az ingatlanok irányadó értékének útmutatója című hivatalos kiadvány alapján állapítják meg. A számviteli törvény értelmében az egyetlen lakással rendelkező magánszemélyeknek ingatlanuk értékének 0,1 százalékát kell befizetniük az önkormányzat kasszájába éves ingatlanadó címén. Az ingatlan értékének meghatározásakor figyelembe veszik, hogy milyen közigazgatási rangja van a településnek, amely területén található, hol helyezkedik el a településen belül, illetve az életkorát. A települési önkormányzatoknak lehetőségük van rá, hogy a számviteli törvény által megállapított adó értékét maximum 20 százalékkal növeljék.
Forrás:ingatlanmagazin.com
Forrás: TőzsdeFórum Online
A költségvetésnek több mint egymilliárd forintos kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség hat gyanúsított letartóztatását indítványozta – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője pénteken.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fővárosi és vármegyei központi ügyfélszolgálatai 2024. május 13. és 21. között rendkívüli nyitvatartással várják az ügyfeleket a személyi jövedelemadó bevallás közelgő határideje miatt – közölte az adóhatóság pénteken.
Közép-európai viszonylatban is kiemelkedő kapacitásúnak számító illegális cigarettagyárat, valamint a hozzá tartozó alapanyagok és késztermékek raktárhálózatát számolták fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) budapesti nyomozói – közölte a szervezet közleményben.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
