Minden harmadik keresőképes magyar jól járhat a családi adózással


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az összes keresőképes magyar munkavállaló minimum egyharmadának több maradhat a pénztárcájában, ha az új kormány jövő januártól valóban bevezeti a családi adózást, mondta el az mfor.hu-nak Gerendi Zoltán. A BDO Forte ügyvezető igazgatója szerint a költségvetés sem sínyli meg komolyabban az intézkedést, mivel a kedvezményezett családok a plusz pénzt várhatóan elköltik, azaz a kieső adóbevétel jelentős része áfa formájában visszaáramlik majd az államkaszába.

Megerősítené a középréteget és jelentősen leegyszerűsítené a családtámogatások rendszerét a családi adózás, mondta el az mfor.hu kérdésére Gerendi Zoltán. A BDO Forte könyvvizsgáló és adótanácsadó csoport ügyvezető igazgatója szerint bevezetésével a keresőképeseknek legalább harmada jól járna – leginkább azok, akik kettőnél több gyereket nevelnek. A szakértő arra vonatkozóan nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, hogy éves szinten mennyivel maradhat több a családok kasszájában.

A jól keresők örülhetnek leginkább?

Azt – a konkrét számok ismerete híján – szintén nehéz lenne megmondani, hogy a fizetés nagyságát tekintve pontosan kiket érint majd legkedvezőbben a változás. A példaként vett francia rendszerben leginkább a magas jövedelmű, de nem a leggazdagabb családok jártak jól.

Mint ismert, Matolcsy György, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő vezetője a HírTV Kontraszt című vasárnapi műsorában jelentette be, hogy a tervek szerint 2011. január elsejétől, a három éves adóreform második lépéseként bevezetik a családi adózást.

Tájékoztatása szerint ez a francia adórendszerre fog hasonlítani, ahol az első gyermek után is jár adókedvezmény, a második után több, de a legtöbb három után. Igaz, a kedvezményt bizonyos jövedelemhatár felett megvonják, azaz a „milliárdosok, milliomosok nem kaphatnak ugyanolyan adókedvezményt, mint a közepes jövedelmű középosztálybeliek.”

A franciáknál több lett a gyerek, de…

A családi adózás bevezetésének egyik nem titkolt célja egyébként éppen az, hogy ösztönözze a magyarok uniós összehasonlításban is alacsony gyerekvállalási hajlandóságát. A franciáknál például ezáltal sikerült növelni a gyerekszámot, mégha mintegy évtizednyi késéssel is, mondta el a Népszabadságnak Stefán-Makay Zsuzsanna.

Igaz, a francia demográfiai kutatóintézet munkatársa szerint a sikerhez több intézkedés együttes hatása kellett. Például az is nagy könnyebbséget jelent, hogy Franciaországban a munkába visszatérő nők könnyen elhelyezhetik gyereküket (a magyarországinál ugyanis jóval több a bölcsődei férőhely), ráadásul részmunkaidős állásokból is nagyobb a kínálat.

Hasonló, átfogó intézkedéscsomagban gondolkozik a Fidesz is: a tervek között szerepel például a gyes visszaállítása három évre és az édesanyák részmunkaidős foglalkoztatási esélyének növelése, közölte a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Soltész Miklós, aki a leendő Orbán-kormányban várhatóan a szociális területért felel majd államtitkárként.

Visszajön az áfában

A családi adózás másik kinyilvánított célja az adórendszer igazságosabbá tétele a gyereket nevelők számára, ami – Gerendi Zoltán szerint – teljesülni is fog. Szerinte ez már csak azért is szükséges, mivel ők jelenleg csak minimális kedvezményt kapnak az adózásban.

A szakember úgy véli, a családok a náluk maradt pluszpénzt nagyrészt el fogják költeni, ami növeli a fogyasztásra kivetett adókból, így az áfából származó költségvetési bevételeket. Ez pedig nagyrészt kompenzálhatja azt a bevételkiesést, amit az okoz, hogy a családi adózással – bizonyos jövedelem alatt és gyerekszám felett – gyakorlatilag megszűnik a személyi jövedelemadózás.

Szigoríthatják a szocpolt

A még mindig fennmaradó „hézagot” pedig egyéb forrásokból, akár a családi pótlék rendszerének szigorítása nyomán keletkező megtakarításból is ki lehet majd kipótolni. Mint ismert, az új kormány azoknál a családoknál, amelyek gyermeküket nem járatják rendszeresen iskolába, „átalakítaná a juttatási rendszert”, a felnőtt családtagokat pedig közmunkában való részvételre és képzésre késztetné.

Igaz, Soltész Miklós szerint ez nem jelenti a támogatás elvonását. Az új rendszer inkább „biztató lesz” – azt nem lehet megtenni, hogy ezeket a sokszor egyébként is nagyon szegény családokat még nagyobb nyomorba döntik. Figyelmeztetésre viszont – tette hozzá – szükség van, hogy a társadalmi szolidaritás jogos elvárásokkal jár.

Forrás: Menedzsment Fórum


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.