Mindent az energiahatékonysági beruházások adókedvezményéről (3.rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások után igénybe vehető adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény, vagy energiahatékonysági adókedvezmény) már több, mint 3 éve van benne a magyar társasági adó rendszerében, de átfogó, a jogszabályi rendelkezéseken túl a hatósági hozzáállást is bemutató cikk még nem jelent meg ezzel kapcsolatosan.

Cikksorozatomban megvizsgálom a jogszabály jelenlegi rendelkezéseit, azok korábbi változásait, egyúttal bemutatom, hogy az adókedvezmény kihasználása még messze nem teljeskörű. Végigveszem továbbá azon beruházásokat, felújításokat amelyek kapcsán feltétlenül gondolni lehet az adókedvezmény igénybevételére. Kitérek továbbá az elszámolható költségek körére és az energetikai audittal kapcsolatos tudnivalókra. Végezetül a hatósági megközelítést vázolom fel a jövőre nézve fontos következtetések megfogalmazásával.

Az első részben a jogszabályi háttérről, az adókedvezmény érvényesítésének időtartamáról és az adókedvezmény mértékéről írtam, a másodikban az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó egyéb szabályokról, arról, hogy mikor nem vehető igénybe az adókedvezmény, illetve az elszámolható költségekről volt szó. Most többek között azt fejteném ki, hogy mikor gondolhatunk az adókedvezményre, mit kell tudni az energetikai auditról, és miként viszonyulnak a hatóságok az adókedvezmény igénybe vételéhez.

Milyen esetekben gondolhatunk az adókedvezményre?

Az Európai Bizottság részére 2017-ben összeállított IV. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv értelmében energiahatékonyság célú beruházásnak minősülhet egy vállalkozás épületének, gyártócsarnokának szigetelése, fűtési rendszerének korszerűsítése, egy épületfelügyeleti rendszer kialakítása, illetve adott esetben az épületeken belül az épületek energiafelhasználásának csökkentését szolgáló világítási rendszerek korszerűsítése is.

Bár szakmai tapasztalataink alapján energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások főként az épületekhez kapcsolódhatnak (adott esetben a fentieken túl akár nyílászáró csere is megfelelő lehet), ám amennyiben egy adott gép, berendezés (pl. elektromos gépjármű, frekvenciaváltó, kompresszor, energiatakarékos irodai berendezések [számítógépek, fénymásolók], stb.) üzembe helyezésével is csökken az energiafogyasztás, úgy ezek kapcsán is figyelembe vehető az adókedvezmény.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy megújuló energiahordozók (napkollektor, hőszivattyú stb.) alkalmazása esetén kifejezetten érdemes az adókedvezmény igénybevételének lehetőségével kalkulálni.

Ami kiemelhető még, hogy a zöldmezős beruházás sincs kizárva az igénybevételi körből és adott esetben elektromos járművek (pl. személygépjármű, targonca, stb.) esetében is lehet élni az adókedvezménnyel.

Energetikai audit

A korábban említettek alapján az adókedvezmény igénybevételéhez szükség van egy energetikai auditori igazolásra. Az energia megtakarítás tényét ezzel összefüggésben energetikai audittal szükséges alátámasztani (a beruházás kezdő és végállapotának megfelelő fogyasztás rögzítésével).

A beruházás, felújítás előtti állapot rögzítése során az energia fogyasztási adatok, gépek, berendezések, eszközök rögzítése történik a beruházás megkezdésének napját megelőzően.

A beruházást követő állapot rögzítése során a beruházást követő állapot felvétele valósul meg hasonló tartalommal a beruházás üzembe helyezését követően.

A 2020. január 18-ától megváltozott szabályozás értelmében villamos energia megtakarítás  esetén – kevés kivétellel – már méréssel szükséges igazolni az energiamegtakarítás mértékét

Az energetikai auditot kizárólag arra jogosult személy vagy szervezet készítheti el. Az energetikai audit(ok)ról az adózó írásos tájékoztatást kap. A kiállított minőségi igazolás jogszabályban meghatározott tartalommal készül és az adókedvezmény igénybe vételéhez alapvető fontosságú.

Az elkészült auditról és a kapcsolódó minőségi igazolásról az energetikai auditornak kötelező adatszolgáltatást kell teljesíteni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) részére.

Egy kis statisztika

A MEKH által a tavalyi év tavaszán szervezett szakmai konferencián került bemutatásra az a jelentés, amelyben beszámoltak az energiahatékonysági beruházások társasági adó kedvezménye kapcsán, a MEKH-nek küldött adatszolgáltatások eredményeiről.

A nyilvánosan elérhető jelentés alapján az derül ki, hogy 301 adatszolgáltatás érkezett be a hivatalhoz a 2018. év végéig lezárt beruházásokról (2017-ben 32 db igazolás, 2018-ban 269 db). Összesen 293 adatlap volt megfelelően kitöltve (27 db 2017-ben és 266 db 2018-ban lezárt Tao audit).

Az adatszolgáltatás alapján közel 269 GJ/év energia-és 39 kt/év CO2 megtakarítás lett jelentve csaknem 7 Mrd forint beruházási értékkel.

A jelentés szerint az épületvillamosság (ezen belül is a világításkorszerűsítés) és az épületgépészet (a fűtéskorszerűsítéssel) azok a területek, ahol jelentős energiamegtakarítást riportáltak az adatszolgáltatók.

A jelentés hangsúlyozta egyúttal, hogy a jogszabályok által biztosított adókedvezmény fokozott igénybevételére számít a MEKH a következő években.

Jelen cikk megjelenéséig még nincs tudomásunk arról, hogy a 2019. évre vonatkozó statisztika elérhető lenne, de a várakozások szerint jelentősen nő mind az adatszolgáltatások száma, mind pedig az összesített beruházási érték.

Magyarország vállalása

Fontos megemlíteni, hogy Magyarország 2020 végére 167 Petajoule halmozott végsőenergia-megtakarítást vállalt az EU felé, amely nagyságrendileg az ipar egyéves energiafelhasználásával egyezik meg. Az Energiahatékonysági Irányelv értelmében minden tagállamnak évről évre a végfelhasználók felé értékesített energiamennyiség 1,5 százalékát kell megtakarítania. A legfrissebb statisztikák alapján nagyon valószínű, hogy a 2020-as vállalást Magyarország nem lesz képes teljesíteni. Itt a teljesség kedvéért hangsúlyozni kell, hogy más tagállamok is elmaradnak a vállalásoktól és a számok ott sem utalnak arra, hogy ezt a lemaradást be tudják hozni.

Hatósági megközelítés

Az energiahatékonysági adókedvezménnyel kapcsolatos értelmezési kérdésekben a Támogatásokat Vizsgáló Iroda és a Pénzügyminisztérium iránymutatásai az irányadóak. Ezen túlmenően a MEKH is bocsát ki állásfoglalásokat. Általánosságban megállapítható, hogy a Pénzügyminisztérium kiterjesztő megközelítést alkalmaz, de természetesen illeszkedik a jogszabályokhoz.

Az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat kapcsán csak pár esettel találkoztunk, ahol a NAV jogkövetési vizsgálat keretében bekérte az energetikai auditori igazolást és kérdés/megállapítás nélkül lezárta a vizsgálatot. Ezzel kapcsolatosan is az ellenőrzések fokozódása és tartalmibb megközelítése várható.

A szerző, Bagdi Lajos adószakértő, a Niveus Consulting Group partnere.


Kapcsolódó cikkek

2020. április 23.

Mindent az energiahatékonysági beruházások adókedvezményéről (2.rész)

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások után igénybe vehető adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény, vagy energiahatékonysági adókedvezmény) már több, mint 3 éve van benne a magyar társasági adó rendszerében, de átfogó, a jogszabályi rendelkezéseken túl a hatósági hozzáállást is bemutató cikk még nem jelent meg ezzel kapcsolatosan.
2020. április 16.

Mindent az energiahatékonysági beruházások adókedvezményéről – 1. rész

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások után igénybe vehető adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény, vagy energiahatékonysági adókedvezmény) már több, mint 3 éve van benne a magyar társasági adó rendszerében, de átfogó, a jogszabályi rendelkezéseken túl a hatósági hozzáállást is bemutató cikk még nem jelent meg ezzel kapcsolatosan.