Minimálbér: komoly kompenzációt kérnek a munkaadók

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaadók csak akkor képesek fizetni a 92 ezer forintos minimálbért és a 108 ezer forintos garantált bérminimumot, ha ezt az emelést és a kapcsolódó plusz járulékterheket egyszerűen igénybe vehető járulékkedvezmény formájában kompenzálja az állam.

A Napi Gazdaság értesülése szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium a héten két egyeztetést is tartott arról, hogy elképzeléseik szerint hogyan kompenzálná az állam az adójóváírás teljes és a félszuperbruttó kétütemű kivezetése miatt elvárt minimálbér-emelés hatásait a munkaadóknál. Megegyezés azonban nem született. Nem is születhetett megegyezés a minimálbérről, mert nem volt olyan a javaslat, hogy tárgyalni lehessen róla: az NGM eleve adott kiindulási pontnak vette az ötszázalékos béremelést a munkaadók részéről − mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezetek nem kaptak választ arra, hogy mi garantálná a béremeléseket, mivel a versenyszféra munkáltatóinak többsége számára nem jelent fenyegetést a bérkommandó, mivel sem közbeszerzésben nem vesz részt, sem állami támogatást nem kap. Értjük, miért akar ekkora minimálbér-emelést a kormány, nem lehet alábecsülni azonban az intézkedés negatív hatásait, ami az egyébként is komoly nehézségekkel küzdő kisvállalkozói körben jelentkezne. Nehezen kivitelezhető és bürokrácianövelő az NGM kompenzációs ötlete − mondta a Napi Gazdaságnak Parragh László, az MKIK elnöke.

A minimálbér kompenzációjának kérdése jobban nyitva van, mint bárki gondolja, mivel ez már nem egyszerűen költségvetési, hanem társadalmi kérdés − mondta a Napi Gazdaságnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Különösen akkor, ha az üzleti szférától várja a kormány, hogy az adórendszernek ezt az anomáliáját teljes mértékben vagy nagyobbrészt a saját zsebéből kezelje, mivel a szakszervezet véleménye szerint ez tömeges elbocsátásokhoz, vállalkozások bedőléséhez, illetve a feketegazdaság újabb jelentős térnyeréséhez vezetne.

A munkaadók csak akkor képesek fizetni a 92 ezer forintos minimálbért és a 108 ezer forintos garantált bérminimumot, ha ezt az emelést és a kapcsolódó plusz járulékterheket egyszerűen igénybe vehető járulékkedvezmény formájában kompenzálja az állam − mondta Dávid Ferenc. Információink szerint az NGM úgy véli, a kompenzációra a félszuperbruttó két részletben való kivezetéséből adódó nagyjából 95 milliárd forint lenne a fedezet. A VOSZ szerint több mint 100 milliárd forint kellene.

Javaslatuk szerint mivel a 18 százalékkal emelkedő minimálbér hatásai miatt eleve jelentősen nő a költségvetés járulékbevétele, a többlet kétharmadával vagy háromnegyedével már lehetne kompenzálni a teljes bérköltség-növekedést a mintegy 800 ezer fős minimálbéres körben. Számításaik szerint azonban egészen bruttó 168 ezer forintig szükség lenne az emelések kompenzációjára, a bérajánlásról pedig külön kellene tárgyalniuk az érintetteknek. A kormánynak arról is mielőbb el kellene gondolkodnia, hogy a félszuperbruttó 2013-as teljes kivezetése miatt tud-e és ha igen, milyen mértékű kompenzációt adni, ha továbbra is a nettó bérek szinten tartása a cél − tette hozzá Dávid. Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyteremtés ellen hat, ha teljesítménynövekedés nélküli jelentős béremelésre kényszeríti a versenyszférát a kormány.

Forrás: Napi Gazdaság

---