Minimálbér, korengedményes nyugdíj – indul a nagy menet!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ma délutánra összehívott első ülésének négy hónapos csúszást kell behoznia – állította lapunknak Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke. A munkavállalói oldal egyelőre bízik abban, hogy a kormányzattal sikerül érdemi tárgyalásokat folytatni, annak ellenére, hogy maguk is úgy látják: inkább fenyegetőek, mint kedvezőek az előjelek. A cégek egy része a következő évi bérfejlesztési terveihez megvárja, milyen ajánlást dolgoznak ki az OÉT-ben.

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A legfontosabb, hogy végre sor kerül az első ülésre, leginkább pedig arra várnak a szakszervezetek és munkaadói érdekképviseletek, hogy a kormány tisztázza, valóban érdemi egyeztetésekre készül-e a következő időszak gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseiről – állítják a Napi által megkérdezett vezetők az Országos Érdekegyeztető Tanács ma délutánra összehívott első ülése előtt. Ezt Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke azzal toldotta meg, a munkaterv megtárgyalásakor határidőket is rögzítenek annak érdekében, hogy az elmúlt négy hónapos csúszást behozhassák, mivel a kormány és az Országgyűlés őszi munkatervében számos, a munkavállalókat közvetlenül érintő törvénymódosítás és új jogszabály szerepel.

Ez első látásra csak technikai kérdés, azonban a tárgyalások sikere vagy sikertelensége esetén döntő lehet – tette hozzá Borsik. Mint mondta, bíznak a heti-kétheti rendszeres találkozókban, és a kormány részéről a felkészült szakemberekkel való érdemi tárgyalások lehetőségében, annak ellenére is, hogy nem kedvezőek, sőt a munkavállalók számára inkább fenyegetőek az előjelek. Ezzel a nyári parlamenti törvénydömpingre utalt, amelynek során a képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatokkal az új kormány számos esetben megkerülte a társadalmi párbeszéd bevett fórumait, de a közigazgatási egyeztetéseket is.

A munkavállalói oldal ugyan csak ma, a délutánra összehívott OÉT-ülés előtt tart oldalülést és tesz javaslatokat a számukra fontos, megvitatásra váró kérdésekről, de az előzetes napirendtervezet szerint a következő hónapokban sor kerülhet az adó- és járulék-, valamint a költségvetési törvényeken túl a jogalkotásról szóló új elképzelések, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak mellett számos egyéb gazdaság- és társadalompolitikai probléma megvitatására is. A munkáltatók számára például a Munka Törvénykönyvének módosítása és a sztrájktörvény megváltoztatása fontos. A minimálbér emelése és a 2011-re szóló országos bérajánlás ugyancsak hangsúlyos eleme lesz a tárgyalásoknak. A kormány továbbra is napirenden tartaná az OÉT működésének felülvizsgálatát, amire Borsik úgy reagált: nem kellene az átalakítási kísérletek mögé bújni a tanács működésével kapcsolatban, nekünk is megvan a véleményünk a jelenlegi kormányzati struktúráról, de nem ezzel fogjuk kezdeni a mai tárgyalásokat.

Az első Orbán-kormány alatt az Országos Érdekegyeztető Tanácsot Országos Munkaügyi Tanáccsá nevezték át, és 1999-2002 között e néven is működött. Jogköre szinte kizárólag a munka világát közvetlenül, elsődlegesen érintő jogszabályokról – mint az alkalmi munkavállalás, a kollektív szerződések, a foglalkoztatási törvény és a Munka Törvénykönyve (MT) -, valamint szervezetek, mint a Bérgarancia Alap, vagy a munkaügyi, munkabiztonsági hatóság működéséről szóló beszámolókról való konzultációra terjedt ki. Legmesszebb talán az egészségbiztosítással, nyugdíjazással kapcsolatos jogszabályok megtárgyalásakor merészkedhetett. Ennek megfelelően 2001 és 2002 vége között mindössze két paragrafus rendelkezett az MT-ben a tanács működéséről, feladatairól.

Amennyiben a gazdaság és társadalom szempontjából égetően fontos törvényekkel kapcsolatos véleménycsere után még jut idő erre, természetesen lehet tárgyalni az érdekegyeztetés működésének hatékonyabbá tételéről – mondta a Napinak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Mint hozzátette: a jövő évi kormányzati tervekkel, elképzelésekkel, a gazdaság növekedését megalapozó intézkedésekkel kapcsolatban a döntés felelőssége természetesen nem az OÉT-ben ülő érdekképviseleteké, de az érveiket nem megismerni hiba lenne. Szerinte kicsit ellenszenves lenne, ha rögtön a saját jövőjük lenne a legfontosabb problémájuk. A szervezet legitimációjával kapcsolatos kérdést pedig eldöntötte, hogy a törvény garantálja, milyen feltételeknek kellett megfelelniük a jelenlegi résztvevőknek.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a legitimációs kérdések és a szociális párbeszéd esetleges kiterjesztésének feszegetésekor, hogy a munkáltatói érdekképviseletek, de a szakszervezetek tagjai is tagdíjakkal támasztják alá, hogy részt akarnak venni ebben a folyamatban. Meg kellene tartani az OÉT lényegi funkcióját, és minden, a parlament elé terjesztendő törvényjavaslatot, stratégiát megbeszélni döntés előtt, mivel ezek a szervezetek jobbá és hatékonyabbá is tudják tenni ezeket az elképzeléseket a várható gyakorlati hatások előrejelzésével.

Forrás: Napi Gazdaság

---