Mire készül nyugdíjfronton a kormány? Maradhat-e a nők 40 éves szabálya?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A miniszterelnök szerint az ország megújításához szükséges döntéseket az ősszel meghozza a kormány – ide tartozik az új nyugdíjrendszer is. Szakértők úgy vélik, a meglévő nyugdíjak terén további szűkítésekre már nemigen van mód, így a svéd rendszer bevezetéséről lehet szó. Igaz, e modell elveivel ellentétes a nőkre vonatkozó 40 éves szabály.

Mire készülhet Orbán Viktor kormánya ősszel nyugdíjfronton? – ezt a kérdést tette fel a Napi Gazdaság Online Simonovits András közgazdásznak és Suppan Gergely elemzőnek a miniszterelnök pénteki nyilatkozata kapcsán.

A válság nem fogja legyőzni Magyarországot, hanem mi magyarok fogjuk legyőzni a válságot – jelentette ki a kormányfő Schmitt Pál köztársasági elnökkel folytatott pénteki megbeszélése után. Hozzátette: ehhez az kell, hogy a kabinet megakadályozza az államadósság újratermelődését és még az ősszel meghozza az ehhez, az ország megújításához szükséges döntéseket, legyen szó az új nyugdíjrendszerről, a gazdaság stabilitását szolgáló törvényekről vagy az új oktatási törvények elfogadásáról. Szerdán még arról beszélt a közrádiónak nyilatkozva, hogy újabb, néhány százalékos államadósság-csökkentés bejelentésére készül, az intézkedés forrása ismét a nyugdíjrendszer átszervezéséből felszabaduló pénz lesz. Ez jelentheti a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása során az államhoz került részvények kisebb-nagyobb volumenű eladását, illetve más intézkedéseket is.

Felemás svéd modell

A nyugdíjrendszert már nem lehet úgy módosítani, hogy abból az idei évre megtakarítást lehessen elérni – mondta a Concorde elemzője. Azt a kijelentést viszont, hogy olyan nyugdíjrendszer kialakítására van szükség, ami megakadályozza az államadósság újratermelődését nehéz máshogy értelmezni, mint a svéd modellre való törekvést. A svéd modell a befizetésekhez köti a kifizetéseket, engedélyezi az állami rendszer mellett az önkéntes pillért, viszont egyetlen évben sem lehet mínuszos az alap egyenlege. Ha mégis mínuszos lenne, akkor az indexálási szabályok módosításával érik el a nullszaldót. Kérdés persze, hogy a rokkantnyugdíjasok ebbe a rendszerbe tartoznának-e – ha igen, akkor jóval nehezebb lesz egyensúlyban tartani az egyenleget – véli a szakértő.

Simonovits András úgy vélte, nagyon kegyetlen eszközökkel, de elérhető a kitűzött százmilliárdos megtakarítás a rokkantsági nyugdíjakon, ám úgy véli, másutt kellene megtakarítani.

A rokkantnyugdíjak rendszerével kapcsolatos kormányzati tervekkel foglalkozó korábbi írásunkat itt találja.

Járulék a nyugdíjakon?

Ami az öregségi nyugellátásokat illeti, a szakember szintén azon az állásponton van, hogy a meglévő nyugdíjak terén további szűkítési lehetőségek már nemigen vannak. Elvben csak a 2012-től megállapítandó új nyugdíjakhoz lehetne hozzányúlni – igaz, a 13. havi ellátás korábbi visszavonása és az indexálás módosítása a folyó ellátásokat is érintette. Bár Simonovits szerint nem volna helyes, akár le is porolható Bokros Lajos korábbi, 7-8 százalékos egészségügyi járulék kivetését szorgalmazó javaslata, amivel tovább lehetne faragni a nyugdíjkiadásokon.

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a kormány elvileg a svéd nyugdíjszisztémához hasonló eszmei számlarendszert alakítana ki, az eddigi lépések e céllal nincsenek összhangban.

A svéd modell alkalmazásának első lépése ugyanis az volna, ha a kormány visszavonná azt a lehetőséget, amely szerint a nők – életkoruktól függetlenül – már 40 év jogviszony után nyugdíjba vonulhatnak. A svéd rendszer lényege ugyanis az, hogy a munkanyugdíj összege alapvetően attól függ, hány éves korban vonul nyugállományba a biztosított. A svéd szisztéma továbbá nem csak a szigorú büntetésről és jutalmazásról szól, hanem arról is, hogy nagyvonalúan védi a kisnyugdíjasokat. Ennek eszköze a Simonovits által szorgalmazott nyugdíjjóváírás lehet, azaz a rászorultsági és az arányos nyugdíj közötti átvezetés. Ezen eszköz bevezetésének esélyeit nagyban csökkenti ugyanakkor, hogy adózási megfelelőjét, az adójóváírást épp most készülnek kivezetni hazánkban.

Mi lesz az egykulcsos szja-va?

A költségvetési lyuk betömésének a legegyszerűbb módja a progresszív személyi jövedelemadó rendszerének visszaállítása volna, akár úgy, hogy a legnagyobb jövedelmekre extra adót vetnek ki, miközben névleg marad az egykulcsos rendszer – hangsúlyozza Simonovits. Ehhez viszont nagyon rosszul kell alakulnia a dolgoknak, hiszen az egykulcsos szja a Fidesz politikájának ékköve, így jelenleg szinte kizárt annak feladása.

Orbán az egykulcsos adó jövőjét firtató kérdésre pénteken úgy fogalmazott, a kormány nem enged az arányos adórendszer kialakításából és jövőre meghozza a véglegesítéséhez szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy Magyarországon legyen a legegyszerűbb, legátláthatóbb és legalacsonyabb kulccsal működő adórendszer. A miniszterelnök szerint a korábbi, többkulcsos adórendszer munkaellenes volt, tönkretette az országot, és döntő szerepe volt abban, hogy a magyar gazdaság csődközelbe sodródott, ezért – mondta – nem hajlandó visszalépni ennek az adórendszernek az irányába.

Mégis, hol szoríthat a présen a kormány?

Nem sok olyan egyéb intézkedés maradt, amivel az idei évre el lehetne érni megtakarítást – mondta a Concorde elemzője. A dohánytermékek jövedéki adójának emelése – mint ahogy azt a miniszterelnök is említette – viszont járható út lehet. Ugyan a gyárak minden bizonnyal most is betáraznak a régi zárjegyekből, de 1-2 hónap késéssel, novemberre-decemberre már javíthatja a költségvetés pozícióját a magasabb jövedéki adó bevétel. Ehhez hasonlóan forgalomhoz, fogyasztáshoz kapcsolódó adóból még lehet idén extrabevétellel számolni, de jövedelem elvonás már nem jöhet szóba.

Meggondolandó lenne még egy, a vagyonelemeket sújtó különteher is, de erre idén már kevés esélyt lát a szakértő, mert ehhez hosszabb előkészítésre és határozott kommunikációra lenne szükség.

Másik bevételnövelő tétel lehetne – nem mellesleg a korábbi kormányok által előszeretettel alkalmazott módszer -, hogy idén a nyereséges állami vállalatok eredményük nagyobb részét juttatják vissza osztalékként az állam számára.

A kiadási oldalon történő megtakarítás ugyanakkor már keményebb diónak tűnik. További zárolások inkább már csak úgy képzelhetők el, hogy az állam kivonul bizonyos területekről, de az idei elfogadott költségvetés ismeretében ezeknek a lépésnek a parlamenten való átvitele nehezebb lenne – tette hozzá Samu.

Forrás: Napi Gazdaság

---