Mire költenek még a magyarok?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre több pénzért egyre kevesebb élelmiszert vásárolunk, a társadalom legszegényebb ötöde gyakorlatilag nem költ oktatásra, kultúrára és vendéglátásra. A KSH a háztartások fogyasztásának színvonaláról közölt adatokat.
A fogyasztási kiadások egy főre jutó havi összege tavaly 63 544 forint volt, amiért 1,2 százalékkal kevesebb árut vásároltak tavaly, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete, 2011 című kiadványából.
Élelmiszerre a háztartások 4,4 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban, mennyiségben azonban a több pénz 2,7 százalékkal kevesebb árut jelentett, miután 7,3 százalékkal nőtt átlagosan az élelmiszerek ára. A fogyasztás így az olcsóbb termékek irányába terelődött – értékelte az adatokat a hivatal.
A tavalyi év nyertese a hírközlés területe volt, ilyen célra az átlag magyar 13,1 százalékkal költött többet, mint egy évvel korábban, amiért 12,3 százalékkal kapott több árut és szolgáltatást. A pozitív mutató a KSH értékelése szerint az okostelefonok terjedésének köszönhető, így a növekedést nyilván a társadalom leggazdagabb ötöde generálta.
A tavalyi év nagy vesztese a kultúra az oktatás és a vendéglátás: átlagosan rendre 5,7, 3,7, és 5,9 százalékkal csökkentek az ezeken a területeken fejenként elköltött összegek egy év alatt. A társadalom legszegényebb ötöde havonta fejenként 120 forintot költött oktatásra, 603-at vendéglátásra és 1462-t kultúrára, szórakozásra.
Az egykulcsos, családi adókedvezménnyel bővített szja-rendszer nem növelte a fogyasztást: a „ reálbér-emelkedés és a családi adókedvezmény bevezetésének
pozitív hatása ellenére, a magas törlesztő részletek és a kedvező végtörlesztési lehetőségek miatt a háztartások egy részénél a fogyasztás visszafogását tapasztalhatjuk” – olvasható a statisztikusok értékelésében.
A társadalom alsó ötödébe tartozók összes kiadásuk 60 százalékát költik élelmiszerre, lakásfenntartásra és háztartási energiára; a felső ötödbe tartozó háztartásoknál
ugyanez az arány 41 százalék.
A KSH adataiból kiderül: a háztartások 12,3 százalékában van mosogatógép, 16,6 százalékában LCD-vagy plazmatévé, 35,9 százalékában digitális fényképezőgép, és ötödében laptop.
