Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kormány szinte azonnali, 2022.07.01-i hatállyal több gazdasági szektor szereplőjére többletadó vagy pótadó fizetését rótta ki, melyet az alapul szolgáló kormányrendelet (az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet, a továbbiakban: „KR”) „extraprofit adó”-ként aposztrofál.
Bevezetésként megemlíthető, hogy erre a rendeletre nem vonatkozik azon törvényi rendelkezés, mely 30 napos „laufot” állapít meg a fizetési kötelezettséget megállapító rendelkezések hatályba léptetésére. Ezzel a lépéssel vált akadálymentessé a rendkívül gyors, 2022.07.01-i hatályba léptetés. Amire nem tudunk vállalkozni, hogy a KR hatálya idejére kísérletet tegyünk, ugyanis a legtöbb rendelkezés a 2022-2023 pénzügyi évre szól, azonban nem lehet tudni, hogy mi lesz a „kivezetés” tényleges napja.
Az új extraadó-szabályok gyakorlatilag ráépülnek a meglévő ágazati adójogszabályokra, többlet adófizetési kötelezettséget róva az adóalanyokra. Általános jelleggel megállapítható, hogy magának a többletadó-fizetésnek az alapját a KR a legtöbb adónemtől eltérően nem az eredményhez (azaz a profithoz), hanem az árbevételhez (2022-re például az előző 2021-es üzleti év számait alapul véve) köti, így a költséghatást (benne az inflációt) gyakorlatilag kiküszöböli a rendelet. A Kormány a költségvetés módosítása alapján az extraadók révén ezévben mintegy 8-900 milliárd Ft-ot kíván bevételezni, amiből a szakértői elemzések szerint 500 mrd Ft közvetlenül átterhelhető lenne a fogyasztói rétegre.
Az érintett ágazatok, szektorok a következők:
Adóalanyokat érintve emelésre számítanak:
Az adónemek szempontjából a KR szimpla adóemelést jelent:
Természetesen lehetne elemzést adni az egyes szektorokra kivetett különadók részletszabályairól, azonban ez meghaladja jelen cikk terjedelmét. Mivel az „ördög” a részletekben rejlik, ezért csak pár pontot ragadnánk ki az új különadós rendelkezéseket és következményeiket illetően.
Egyértelmű, hogy a kőolajtermék-gyártó az egyetlen, akire a profitalapú adóztatás valóban ráilleszthető, tehát mely a beszerzett orosz nyersolaj ára és a „Brent” világpiaci ára közötti rés alapján keletkező eredmény 25%-át kell, hogy ezen extraadós rendelkezés alapján az államkasszába befizesse. Az adót, a 2022 január-július időszak beszerzései alapján rendeli kivetni a rendelet, amit szeptember 20-ig kell a vállalkozásnak először befizetni.
Az energiaellátók jövedelemadója alá bekerülnek a „feldolgozóipari gyártók”, melyek alatt a rendelet 3 gyártási szegmenst ért: bioetanol (üzemanyag/adalék) gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó. Az energiaellátók adójának alapját az adózás előtti eredmény külön felsorolt tételekkel módosított értéke adja, az adó mértéke a pozitív adóalap 31%-a. Az extraadót a 2022. évi várható adóalap alapján kell előlegként megfizetni 2022 szeptember 20-áig beadott bevallás alapján, ettől a naptól, havonta egyenlő részletekben. Azaz a fenti gyártók költségei durván 1/3 részben fognak emelkedni.
A gyógyszeripart illetően, a forgalombahozatali engedély jogosultját, illetve a forgalmazót a gyógyszer termelői árától függően terheli az extraadó, a vényforgalmi adatok alapján a TB támogatásnak a termelői ár arányos részére, a gyógyszer 10 000 Ft-os termelői áráig 20%-os, afölött 28%-os plusz befizetési kötelezettségként. Valószínűsíthető, hogy a nagyobb adómértékkel terhelt, újabb, drágább gyógyszerek forgalma csökkenni fog, mely nem csak a lakossági, hanem a közületi (kórház) TB fogyasztását is mérsékelni fogja. Új terápiák így még drágábbá, még ritkábbá fognak válni.
A „nagy” (évi 500 millió Ft-os kiskeradó alap feletti) kiskereskedők esetében a jelenlegi kiskeradó tv. szerinti adó 80%-át vetik ki a 2021-es forgalmi adatok alapján. A kiskeradó szintén a nettó árbevétel alapján kalkulálódik, a 80%-os extraadó, szinte duplázza így a terheket. A 2022-es adót (tehát a 2021. évi forgalmi adatok alapján), november 30-ig kell egyszeri összegben megfizetni. 2023-ra ugyanakkor a KR a „nagy láncokat” fogja jobban terhelni, az alábbi nettó árbevétel szerinti sávos adókulcsok emelésével:
| Nettó árbevétel sávok | 2022 | 2023 | Emelés
mértéke |
| 500 m Ft > x | 0% | 0% | – |
| 500 mFt < x < 30 mrd Ft | 0,1% | 0,15% | 50% |
| 30 mrd Ft < x < 100 mrd Ft | 0,4% | 1% | 150% |
| 100 mrd Ft < x | 2,7 % | 4,1 % | 52% |
A nettó árbevétel „számítását” illetően fontos és még nem tisztázott kérdés, hogy a jelenlegi NAV értelmezés alapján, a kiskeradó kötelezettség alá a csak kizárólag nagykereskedőket kiszolgáló láncok nem tartoznak, ugyanis már annak a lehetősége is megteremti az adókötelezettséget, ha az értékesítési hálózat elérhető kiskereskedelmi vásárlók előtt. Hab a tortán, hogy a NAV értelmezés szerint, ha ilyen módon fennáll a kiskereskedelmi forgalmazás lehetősége, ennek alapján a kereskedő teljes árbevétele adóalapként minősül, függetlenül attól, hogy ténylegesen az értékesítése mekkora részét adta a „kisker” vásárlók ill. a nagyker vásárlók kiszolgálása.
A légitársaságokat, mobilcégeket, bankokat és a biztosítókat terhelő adókról a cikk folytatásában olvashat részleteket.
Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatatói, a LeitnerLeitner munkatársai – Sikós Márta, Jancsa-Pék Judit LL.M. és dr. Rácz Nóra – készítették.
