Mit lép a kormány az elvártadó-szabály bukása után?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány szerdai ülésén felkérte a Pénzügyminisztériumot, hogy a következő heti kormányülésre tegyen javaslatot, vajon miként lehet ellensúlyozni az elvárt adó hétfői alkotmánybírósági eltörlésének költségvetésre gyakorolt hatását. A pótlásról így a jövő héten dönthet a kabinet.

Veres János pénzügyminiszter konkrét tervek és részletek ismertetése nélkül azt mondta, hogy szakértőik megvizsgálják mind a költségvetési tartalék igénybevételének, mind a bevételi oldal növelésének, mind pedig a kiadások csökkentésének lehetőségét. ˝Minden olyan lehetőséget megvizsgálunk, ami lehetővé teszi, hogy az államháztartás egyenlegének tervezett javulása bekövetkezzen˝ – fogalmazott Veres. A szaktárca vezetője újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a költségvetés általános tartaléka kisebb, mint az Ab-döntés adóbevételekre gyakorolt hatása. A miniszter tájékoztatásából az is kiderült, hogy nem kívánnak jogszabály-változtatással elébe menni az eseményeknek, azaz megvárják, míg az Alkotmánybíróság (Ab) az egyéni vállalkozók elvárt adójáról is dönt. (A keddi határozat csak a társas vállalkozásokra vonatkozott, a vállalkozóknak kötelezettsége tehát egyelőre nem változott, ám ez vélhetően csak idő kérdése.) Az Ab-döntés nyomán valószínűleg meg kell osztaniuk az adóévet az érintett vállalkozásoknak, így bizonyosan van jogszabályalkotási kötelezettsége a kormánynak és valószínűleg az Országgyűlésnek is.

A pénzügyminiszter szavaiból kiderült, egyelőre nem tudni, hogy az Ab-döntés mekkora csökkenést eredményez az eredetileg tervezett 55 milliárd forintos bevételhez képest. Arra azonban Veres felhívta a figyelmet, hogy mivel az alkotmánybírósági határozat nem visszamenőleges hatályú, nem a teljes betervezett összeg ˝vész el˝, ugyanis már történtek befizetések, elméletben a az éves summa 2/12-e befolyhatott.

Arra a kérdésre, hogy az MNB prognózisa szerint idén várható magasabb infláció bevételnövelő hatása nem lesz-e elegendő a kiesés pótlására, a pénzügyminiszter úgy vélekedett, a 2008-as pénzromlási ütem viszont kedvezőbb lehet, ami ellentétes hatással jár. Aláhúzta: leghamarabb az első két negyedév adatainak ismeretében lehet elgondolkodni a költségvetés számainak korrekciójáról.

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy kedden Brüsszelben a Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) megerősítette: Magyarország 2007. évi költségvetése alkalmas arra, hogy 2009-re az államháztartási hiány a maastrichti követelményekben rögzítetett 3 százalékra csökkenjen, de ehhez további intézkedések szükségesek az oktatásban, az államigazgatásban, az egészségügyben és a nyugdíjreform területén.

Forrás: Napi Gazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.