Mit tegyünk a fel nem használt közteherjegyekkel?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az AM-könyvek és az azokba a munkáltató által a közterhek lerovásának bizonyítékául beragasztott közteherjegyek megszűnnek, amely szükségessé tette a forgalomba került, de fel nem használt közteherjegyek sorsának rendezését. Az Adó szaklap 2010/5-6. számában dr. Kovács Anikó cikke foglalkozik a témával.

A közteher-fizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló közteherjegyek előállítása és forgalmazása a Magyar Posta Zrt. útján történt 2010. március 31-ig. A közteherjegyek érdekessége, hogy a munkáltató már a közteherjegyek megvásárlásával eleget tett közteher-fizetési kötelezettségének, hiszen amikor a Posta a törvényben meghatározott alapok számára továbbutalta a hozzá érkezett összeg megfelelő hányadát, még nem lehetett tudni, hogy azt személy szerint kihez kell rendelni. Erre csak a Foglalkoztatási Hivatal által – a hozzá leadott AM-könyvek feldolgozása után – az állami adóhatóság részére évente átadott adatok alapján derült fény. Az ily módon foglalkoztatók rendszerint nagyobb mennyiséget szereztek be egyszerre a közteherjegyekből, azokat a törvény értelmében a munkanap végén kellett az AM-könyvekbe beragasztani. Így, annak legalábbis, aki rendszeresen vagy nagyobb létszámban foglalkoztatott alkalmi munkavállalót, kényelmesebb volt előre megvásárolni akár egy egész idényre a várhatóan felhasználandó közteherjegy-mennyiséget. A közteherjegyek alkalmi munkavállalói könyvbe történő beragasztásával tehát nem megfizette az előbbiekben részletezett közterheket, hanem csupán a Foglalkoztatási Hivatal és rajta keresztül az adóhatóságnak igazolta a megfizetés megtörténtét.

Változások áprilistól

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (Eftv.) 14. §-a (1) bekezdése értelmében 2010. április 1-jétől a munkáltató a közteher-fizetési, illetve a járulék- (tagdíj-) és adóelőleg-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számlája javára, ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, akkor belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, ellenkező esetben belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással teljesíti.
A hivatkozott törvény egyidejűleg hatályon kívül helyezi az Alktv.-t, ezért a közteherjegyek előállítása és forgalmazása feleslegessé válik. Miután a közteherjegy pénzügyi célra készült bélyeg, mely kizárólag meghatározott közterhek megfizetéséhez használható fel, és mivel a hatályos szabályozás nem teszi lehetővé a fel nem használt közteherjegyek visszaváltását vagy visszavásárlását, ezért – tekintettel arra, hogy az Eftv. nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket – rendezni kellett a 2010. április 1-jéig forgalomba került, de fel nem használt vagy a forgalmazónál maradt közteherjegyek sorsát.

Mit tegyünk, ha fel nem használt közteherjegy van tulajdonunkban?

A fel nem használt közteherjegyek forgalomból történő kivonásával, értékének az adó-visszatérítés szabályai szerinti megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokat a 8/2010. (III. 18.) PM-rendelet tartalmazza. A szigorú, igen részletes szabályozás kiindulópontja annak megakadályozása, hogy hamis, hamisított közteherjegyek értékének visszatérítésére is sor kerülhessen.
Tekintettel arra, hogy a közteherjegyek vásárlói – mint ahogyan arról már szó esett – a közterheket már megfizették, adó-visszatérítésre kerül sor, ezért a közteherjegyek értékének visszatérítése az APEH feladata. A kérelmeket az APEH által erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, a közteherjegyek, valamint a vásárlásukat igazoló számla vagy egyéb okirat bemutatásával, illetve postán történő beküldésével 2010. szeptember 30-ig lehet előterjeszteni.

Két lényeges kérdés merülhet fel:

• 1. Az eljárás kezdeményezésére jogszabályban előírt objektív véghatáridő törvény (Ket.) erejénél fogva jogvesztő jellegű, ezért az elmulasztásához fűződő jogkövetkezmények alól igazolási kérelemmel nem lehet mentesülni. Vagyis akinek a kérelme a rendeletben megadott határidőn túl érkezik az adóhatósághoz, elkésett, és nincs mód a visszatérítésre.
• 2. Egyéb okirattal – így főként ajándékozási vagy adásvételi szerződéssel – történő eredetigazolás elfogadása azon az egyszerű tényen alapszik, hogy – amellett, hogy a korábbi jogszabályok a közteherjegy visszaváltását nem tették lehetővé – nem tiltották annak magánjogi forgalomba kerülését. Azaz, ha valaki megszüntette korábbi, alkalmi munkavállalók foglalkoztatását lehetővé tévő tevékenységét, ám nem használta fel az összes, korábban megvásárolt közteherjegyet, vesztesége mérséklése vagy lenullázása érdekében lehetősége volt arra, hogy másnak átadja vagy eladja. Tekintettel arra, hogy az Alktv. értelmében a közteherjegyet és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni, ez nem csupán arra vonatkozott, aki azt a postán vásárolta, így a már kifejtett módon közteherjegyet szerzőnek is hitelt érdemlően, számviteli szempontból releváns módon kellett tudni igazolni a közteherjegy eredetét.

A közteherjegy értékének visszautalásról szóló döntés, illetve a kiutalás teljesítésének határidejére vonatkozóan az Art. vonatkozó szabályait kell alkalmazni, melyek szerint a döntést a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell meghozni, míg a kiutalást a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell teljesíteni. Visszautalni csak és kizárólag olyan közteherjegy értékét lehet, mellyel összefüggésben bűncselekmény gyanúja nem merült fel.

dr. Kovács Anikó cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2010/5-6. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2010/5-6

---