Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A híradásokban szinte naponta hallani az olyan esetekről, hogy valamely vállalkozásnál az adóhatóság több milliós adóhiányt állapított meg, illetve a nagy összegű megállapítással érintett adózók listáját kötelező jelleggel közzé is teszi a NAV a honlapján. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak a vizsgálat alá vont személynek még az ellenőrzés illetve az azt követő hatósági eljárás során? A BDO Magyarország írásának második részében a hatósági eljárás jogorvoslati lehetőségeit részletezi.
| A sorozat első részét, amelyben amelyben az adóellenőrzés során elérhető jogorvoslati lehetőségekről szól, itt találja. |
Mely jogorvoslati lehetőséggel lehet élni a hatósági eljárásban (utólagos adómegállapítás)?
A bevezetőben ismertetettek szerint a látszólag egységes eljárás két jól megkülönböztethető eljárásra oszlik: ellenőrzési eljárásra, amely a jegyzőkönyv átadásával zárul, és hatósági eljárásra, amelynek célja az ellenőrzés során feltárt adókülönbözet határozati formába öntése. A hatósági eljárásban tehát az adóhatóság az ellenőrzés lezárásaként átadott jegyzőkönyvben írtakból kiindulva – az észrevételben és az esetleges kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltakkal aktualizálva – a feltárt adókülönbözetekről és a szankciókról (adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság) határozatot hoz. Ennek megfelelően a végzéssel ellentétben (pl. határidő hosszabbításáról szóló végzés) a határozat már az ügy érdemében született döntést tartalmazza. Az elsőfokú határozattal szemben utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 Ft, de legalább 5.000 Ft és legfeljebb 500.000 Ft. Amennyiben a másodfokú adóhatóság az adózóra nézve kedvezőbbre változtatja meg az elsőfokú határozatot, akkor a megfizetett fellebbezési illeték teljes egészében visszajár.
Amennyiben az adózó a biztosított határidőn belül a fellebbezését benyújtotta, az elsőfokú határozat természetesen nem emelkedhet jogerőre, így az abban foglaltak nem végrehajthatóak. Az elkésett vagy arra nem jogosulttól érkezett fellebbezést az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, a korábbi szabályozás szerint az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként kellett elbírálni.
A fellebbezést az elsőfokú határozatot hozó adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely azt 15 napon belül köteles az ügy irataival együtt a felettes adóhatóságnak megküldeni, aki jogosult és egyben kötelezett is lesz a fellebbezés elbírálására. A fellebbezésben nem kötelező semmilyen jogsértésre hivatkozni, a másodfokú adóhatóságnak kötelezettsége az ügy összes iratát és megállapítását áttekintenie és elbírálnia a fellebbezésben foglaltaktól függetlenül. Természetesen a pusztán ”A határozatban foglaltakat megfellebbezem.” szövegezéssel nem szoktunk találkozni, általában eljárásjogi vagy anyagi jogsértésre utalással, esetlegesen új tényekre vagy körülményekre hivatkozással szokták kérni az elsőfokú határozat megváltoztatását.
Abban az esetben, ha az elsőfokú adóhatóság a fellebbezésben foglaltaknak teljes mértékben helyt ad és ennek mindenben megfelelően a határozatát módosítja, kijavítja vagy kicseréli, természetesen nincs szükség a fellebbezés felterjesztésére a felettes adóhatósághoz. Ugyanakkor, ha a fellebbezésben foglaltakkal csak részben ért egyet az elsőfokú adóhatóság, akkor a fellebbezést az iratokkal együtt fel kell terjesztenie, arra nincsen lehetőség, hogy részben módosítsa a határozatát azokban a pontokban, amelyekkel egyetért a fellebbezésben, és csak a többit terjessze fel a felettes adóhatósághoz. Az iratok hozzá történő megérkezését követően 60 napja van a felettes adóhatóságnak a fellebbezés elbírálására. A felettes adóhatóság másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. Ha véleménye szerint továbbá a határozat hozatalához nem áll rendelkezésre minden szükséges adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, akkor az elsőfokú határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezheti. A felettes adóhatóság másodfokú határozatát az elsőfokú adóhatóság útján közli az adózóval. A másodfokú határozat az átvétellel jogerőre emelkedik, a pénzügyi kötelezettségek önkéntes rendezésére 15 nap biztosított, annak eredménytelen letelte után a határozatban foglaltaknak végrehajtás útján szerezhetnek érvényt.
Milyen jogorvoslati lehetőség adott a másodfokú határozattal szemben?
A folyamat ezen szakaszáig az ügy nem került ki a közigazgatás hatásköréből, az adózó és az adóhatóság állnak egymással szemben, egy hierarchikus, alá-fölérendeltségi viszonyban. Természetesen minden hatósági ügyben, így az utólagos adómegállapítás során is joga van az adózónak ahhoz, hogy ügyében végső soron a független bíróság hozzon ítéletet. Ezért a másodfokú határozattal szemben igénybe vehető a bírói út, vagyis a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, köznapi nevén a közigazgatási per.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezen jogorvoslati lehetőség a másodfokú döntéssel szemben vehető igénybe, így ha az adózó nem merítette ki a fellebbezés lehetőségét, akkor bírósági felülvizsgálatot nem kezdeményezhet. Így ennek megfelelően az ügyben az alperes a másodfokú határozatot meghozó adóhatóság lesz. Kizárólag jogszabálysértés esetén igénybe vehető jogorvoslati forma, tehát a keresetlevélben jogszabálysértésre kell hivatkozni, amely lehet eljárásjogi vagy anyagi jogi jogszabálysértés is. A bírói út igénybevétele illetékkötelezettséggel jár.
A pert a keresetlevél benyújtásával az elsőfokú adóhatóságnál kell megindítani, aki a keresetlevelet az ügy összes iratával együtt 5 napon belül megküldi a felettes adóhatósághoz. A keresetlevél benyújtására a másodfokú határozat átvételét követő 30 napon belül van lehetőség. Az elkésett keresetlevelet az adóhatóság nem utasíthatja el, köteles azt is megküldeni a bíróságnak, még abban az esetben is, ha nem terjesztettek elő igazolási kérelmet. A felettes adóhatóság az ügy összes iratát és a keresetlevelet, valamint az arra vonatkozó nyilatkozatát 15 napon belül továbbítja a bírósághoz. A keresetlevelet legalább 3 példányban kell benyújtani. A közigazgatási pert az elsőfokú adóhatóság székhelye szerint illetékes megyei törvényszék folytatja le. A közigazgatási szerv keresetlevélre vonatkozó nyilatkozatát a bíróság írásban közli a felperessel.
A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, de a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a keresetlevélben kérheti az ügyfél, az adóhatóság pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában, de a bíróság is dönthet úgy, hogy tárgyalást tart. A bíróság ítéletében a másodfokú határozatot hatályában megtartja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, illetőleg hatályon kívül helyezi és az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Hatályon kívül helyezés esetén a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően helyezik hatályon kívül. Amennyiben a bíróság új eljárást rendel el, határozatának rendelkező része és indokolása köti az adóhatóságot, csak ennek keretein belül folytathatja le az új eljárást. Az elsőfokú bíróság határozatával szemben nincs helye fellebbezésnek adóügyekben. Az elsőfokú bíróság határozatával szemben bírósági felülvizsgálatnak csak abban az esetben van helye adóügyekben, ha a megállapított fizetési kötelezettség eléri az egymillió forintot. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a beérkezéstől számított 120 napon belül dönt.
Ahogyan említettük a másodfokú adóhatósági határozat az átvétellel jogerős, és amennyiben 15 napon belül az önkéntes teljesítés elmarad, az adóhatóság végrehajtás útján szerezhet érvényt annak. Ez elkerülhető, ha a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésével együtt a másodfokú határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérik a bíróságtól. A kérelem benyújtásával a végrehajtás szünetel, amennyiben pedig a bíróság jogerősen helyt ad a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek, akkor a végrehajtást felfüggeszti. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság soron kívül, az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 8 napon belül határoz, és erről haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.
Speciális jogorvoslati forma: a felügyeleti intézkedés iránti kérelem
A felügyeleti intézkedés iránti kérelem különlegessége, hogy az az elsőfokú vagy a másodfokú adóhatósági határozattal szemben is benyújtható. Ennek megfelelően, még akkor sincs minden veszve, ha az elsőfokú határozattal szemben a határidőn belül nem éltek a fellebbezés lehetőségével, mivel a határozattal szemben kezdeményezhető felügyeleti intézkedés iránti kérelem. A fellebbezéssel ellentétben ugyanakkor a felügyeleti intézkedés kizárólag jogszabálysértés esetén kérelmezhető, ilyen módon új tények, körülmények nem hozhatóak fel. A felügyeleti intézkedés tételére mindig a felettes adóhatóság lesz jogosult, esetlegesen a Nemzetgazdasági Miniszter. Egy alapellenőrzés során pl. ha az elsőfokú adóhatósági határozatot valamely megyei adóigazgatóság hozta, akkor azzal szemben felügyeleti intézkedés megtételére az illetékes regionális adóigazgatóság lesz jogosult. Amennyiben az adózó az elsőfokú határozatot megfellebbezte, akkor a másodfokú határozattal szemben felügyeleti intézkedés megtételére a NAV elnöke lesz jogosult. Felülellenőrzés során viszont az elsőfokú határozatot valamely regionális főigazgatóság hozza meg, míg a fellebbezést másodfokú határozatával a NAV elnöke bírálja el, így a NAV elnökének határozatával szemben felügyeleti intézkedés megtételére a Nemzetgazdasági Miniszter lesz jogosult. Amennyiben az ügyet a bíróság közigazgatási per keretében vizsgálta, nincs helye felügyeleti intézkedésnek.
A kérelmet az elbírálásra jogosulthoz kell beterjeszteni. Az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az elbírálásra jogosulthoz érkezésétől számított 60 nap. A felügyeleti intézkedés szintén illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezési illetékkel egyezik meg. Az eljárás során megfelelő szakmai képviseletről kell gondoskodni. A felügyeleti intézkedés során hozható döntések: a határozat megváltoztatása, megsemmisítése vagy megsemmisítése és új eljárásra utasítás, illetőleg a felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítása.
Speciális jogorvoslati forma: ismételt ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem
Végezetül, természetesen előfordulhat olyan eset is, hogy az ügy lezárását követően jut az adózó tudomására olyan új tény, körülmény, amely a korábbi megállapítást befolyásolhatja, annak megváltoztatását eredményezné. Ebben az esetben kérelmezhető az ismételt ellenőrzés lefolytatása. A kérelem alapján az ismételt ellenőrzést az elsőfokú adóhatóság vezetője végzésben rendeli el, de természetesen dönthet úgy is, hogy nem állnak fenn a feltételek az ismételt ellenőrzés lefolytatására, ezért a kérelmet elutasítja. Döntése ellen jogorvoslat vehető igénybe. Számos példát láttunk már arra, amikor az adózók olyan okból próbáltak meg ismételt ellenőrzést kérelmezni, hogy a korábbi vizsgálat során hanyagságuk miatt rendelkezésre nem álló olyan befogadott számlát találtak meg időközben, amelyre áfa levonási jogot alapítottak. Ilyen esetekben az ismételt ellenőrzést az adóhatóság vezetője nem rendeli el, mivel az adózókat iratmegőrzési kötelezettség terheli, amelyet ha hanyagságuk miatt nem teljesítenek és az iratokat nem tudják az ellenőrzésnek bemutatni, akkor az ezzel járó kockázatokat nekik kell viselniük. Egyebekben pedig eljárásuk nem lehet jóhiszemű, hiszen egy alapvető adókötelezettséget nem teljesítettek, az ismételt ellenőrzés elrendelésének feltétele azonban a jóhiszemű eljárás az adózó részéről.
Ahogyan látható, az adóigazgatás rendszerébe számos jogorvoslati lehetőség van beépítve, amelyek többsége megmarad a közigazgatás keretein belül, de természetesen a bíróság előtti igazságkeresés lehetősége is adott az adózók számára. Célszerű ugyanakkor adóellenőrzésben, adójogszabályokban jártas szakember segítségét kérni a jogorvoslati eljárások hosszú és igen göröngyös útján.
A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország menedzsere és Siegler Zsófia tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
