Módosulnak a kata és kiva szabályok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV-nak 2016. november 1-ig kötelező tájékoztatnia a kiva adóalanyokat az őket érintő, 2017 januárjától életbe lépő változásokról – írja az RSM blogja.

Az Országgyűlés által immáron elfogadott, a kata és kiva adónemeket érintő, 2017. január 1-től hatályos fontosabb változások az alábbiak:

KATA szabályok

Az elfogadott adótörvény módosító csomag – a korábbi javaslat tartalmának megfelelően módosít a kisadózó vállalkozásbevételének fogalmán. Eszerint a kata adóalany bevételének számítása szempontjából figyelmen kívül hagyhatja a költségekfedezetére és fejlesztési célokra nyújtott támogatások összegét. Azadóalany 6 milliós bevételi értékhatárába  a továbbiakban nem számítanak bele  ezek a  tételek. További könnyítést jelent, hogy ezen rendelkezést az adóalany 2014. évtől kezdve, visszamenőleges hatállyal alkalmazhatja.

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

KIVA szabályok

Az elfogadott módosító csomag nem változtatott a törvényjavaslat alábbi rendelkezésein:

A törvénymódosítás a korábbi 25 főről 50 főre emeli a kiva szerinti adózási mód választhatóságának feltételei  közül a létszámplafont(átlagos statisztikai állományi létszám). Megszüntetésre kerül a kiva választhatóságának mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára (500 millió forint) az évközben tevékenységet kezdő vállalkozásokat érintően, az arányosítás szükségessége tekintetében.

A törvénymódosítás a kiva-adóalanyiság megszüntetése tekintetében a korábbi 50 fős átlagos statisztikai állományi létszámhatárt 100 főre emeli fel. 2017 január elsejétől ezen létszám felett szűnik meg az adóalanyiság.

Az adóalap számításában alapvető változás, hogy a továbbiakban a törvény nem a pénzforgalmi szemléletűeredményből vezeti le az adóalapot. Ezt a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek egyenlege, valamint ennek a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege képezi.

Az elfogadott törvénycsomag – a korábbi javaslathoz képest – pontosítja az osztalék és a pénztár növekményének fogalmait az adóalap számítást érintően a növelő tételek tekintetében. E pontosításon túl az Országgyűlés változatlan tartalommal fogadta el azt, hogy a növelő tételek közé tartozik a saját tőkecsökkenéseként elszámolt összeg, a fizetendő osztalék, a pénztár meghatározott növekménye, a Tao tv. szerintinem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege, bírságok, pótlékok összegei, és a behajthatatlan követelés összegének elengedése.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a csökkentő tételek közé tartozik a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, a kapott osztalék összege, valamint a pénztár meghatározott csökkenésének összege. A személyi jellegű ráfordítás fogalmába a továbbiakban nem értendő bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társasvállalkozó járulékalapja.

A módosítás alapján a változásokat megelőzően a kiva hatálya alá tartozó adóalanyok olyan adóalap csökkentő korrekcióval élhetnek, amelyek ellensúlyozzák számukra a változások negatív hatásait. Ezen adóalap-csökkentő tétel levezetéséről a NAV-nak kötelezettsége tájékoztatnia az adóalanyokat 2017. december 31-ig.

A módosító törvénycsomag könnyítést tartalmaz az elhatárolt veszteség felhasználását illetően, ugyanis a továbbiakban nem él az a korlátozás, hogy a vállalkozás az elhatárolt veszteség összegét csak 10 év alatt egyenlő részletekben használhatja fel.

Az elfogadott törvény alapján ugyancsak változnak az adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályok is. E szerint azadóelőleg összegébe nem kell beleszámítani a pénzeszközök változását, a Kiva törvény alapján megfizetett adót, illetve adóelőleget. Az új szabályok értelmében az adóelőleget az összes járulékalapot képező jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel és a fizetendő osztalékösszege, és az ebből levont, kapott osztalék összegének egyenlege alapján kell meghatározni.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog azAdó Online szakmai partnere. 

---