Módosuló csődtörvény – Nem fog működni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A csődtörvény tervezett módosítása hoz ugyan változásokat a csőd- és felszámolási eljárások szabályozásában, de előre látható, hogy nem hoz eredményt az alapproblémák megoldásában. Továbbra is magas lesz az egyszerűsített felszámolások száma, és alacsony a csődeljárásoké, s a hitelezői igények megtérülése sem növekszik majd érezhető módon.

A csődtörvény módosítása eredetileg három fő pillérre épült: az első a csődeljárás szabályainak módosítása, a második a felszámolási eljárás szabályainak korrigálása – különös tekintettel az egyszerűsített felszámolás szabályaira –, a harmadik pedig a fizetésképtelen helyzetbe jutott vállalkozások vezetői által elkövetett visszaélések visszaszorítása érdekében a gazdasági társaságokról szóló törvény egyes szabályainak módosítása. Ez év elején újabb elemként kerültek elő a felszámolók kijelölésével kapcsolatos kérdések – írja Csia László, a Csabaholding Kft. ügyvezető igazgatója.

Valóban helyes a csődeljárás módosításának azon eleme, amely azonnali moratóriumot biztosít az adós vállalkozás számára csődeljárás kezdeményezése esetén, ahelyett hogy ezt a hitelezők jóváhagyásától tenné függővé. Azonban ez csak szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres csődeljárások lebonyolításának. A reorganizáció egyik elengedhetetlen formája a pénzügyi reorganizáció, amely adott esetben a tulajdonosi szerkezet, illetve a kötelezettségállomány szerkezetének megváltoztatásával járhat.

Ez azt is eredményezheti, hogy a korábbi tulajdonosok elveszítik az adós vállalkozásban meglévő tulajdonrészük egy részét vagy egészét, illetve, hogy megváltoznak a csődeljárás előtti hitelezők pozíciói.

Az IRM munkatársai a szakmai egyeztetésen kifejtették, az új csődeljárási szabályok bevezetése során a pénzintézetek pozíciói nem romolhatnak, adósság-tőke konverzió alkalmazása pedig szóba sem került. A jogszabály-előkészítők inkább úgy gondolják, a régi tulajdonosoknak kellene friss pénzt hozni a nehéz helyzetbe került vállalkozásba. Erről az elképzelésről nyugodtan kijelenthető, nem fog működni.

Forrás: http://www.vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=263886&from=kkv


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.