Munkajogi igények elévülésének megszakadásánál a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkajogi igények tekintetében az elévülés megszakadására a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igényt keletkeztető kötelem nem a munkaszerződés megkötése vagy módosítása, hanem a munkaviszonyból eredő követelés esedékessége – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperesi jogelődnél határozatlan idejű munkaviszonyban volt, személyszállítási igazgató munkakörben. Szerződése szerint a betöltött munkakörre tekintettel prémium illette meg a felperest, melynek mértéke maximum az éves bruttó munkabér 50%-a, figyelemmel a társaságnál mindenkor érvényben lévő Javadalmazási Szabályzatra. 3 hónapos felmondási idővel 2016-ban az alperes megszüntette a felperes munkaviszonyát, aki a 2016. évi elmaradt prémium megfizetését kifogásolta és annak megfizetésére hívta fel a munkáltatót. 2019. április 3-án fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel érvényesítette igényét.

A perré alakult eljárásban az alperes ellenkérelmében elsődlegesen elévülési kifogást terjesztett elő arra hivatkozva, hogy a felperesi prémium elévülése a felmondás közlésekor, 2016. január 17-én kezdődött. Az alperes a fizetési meghagyást 2019. április 3-án vette át, így addig a munkajogi igény hároméves elévülési ideje eltelt.

Az első- és másodfokú eljárás

A törvényszék elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy az Mt. alapján az alperes 2016. január 22-én kifizette a felperes munkabérét és egyéb járandóságát, a prémiumkövetelés elévülése ezért 2016. január 23-én kezdődött, a követelés ekkor vált esedékessé. Ebben az időszakban a Ptk. az elévülést megszakító körülmények között nem tartalmazta az írásbeli felszólítást, így az az elévülés megszakítására nem alkalmas. A felperes a 2016. évi prémium igényét 2019. január 23-ig érvényesíthette volna, erre azonban nem került sor, így az elévült követelést a bíróság elutasította.

Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kifejtette, hogy a felperes munkaviszonya a Ptk. hatálybalépése előtt jött létre. Az alperes korábbi jogelődje 2014. december 31-én beolvadt az alperes közvetlen jogelődjébe, és az új munkáltatónál 2015. január 1-jén új kollektív szerződést fogadtak el. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya a jogelőd munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra, így a felperesre is kiterjedt. Az új kollektív szerződés újra szabályozta a munkavállalóknak nyújtható egyéb juttatásokat, így a munkakörre figyelemmel fizetendő prémiumot is. A felperes prémiumigénye így az új kollektív szerződés megkötésével keletkezett. A munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos határidőre az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések az irányadók. A felperes prémiumigénye keletkezésekor hatályos Mt. 286. § (1) bekezdése szerint e prémiumigény három év alatt évül el, míg a 286. § (4) bekezdése alapján az elévülésre egyebekben – így a megszakító körülményekre is – a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. A felperes prémiumigénye keletkezésekor már a 2013. évi V. törvény (Ptk.) volt hatályban, melynek 6:25. § (1) bekezdése nem szabályozza elévülést megszakító körülményként az írásbeli felszólítást.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint tévesen értékelte korábbi munkáltatójának a jelenlegi munkáltatóba történő beolvadását a másodfokú bíróság és tulajdonított jelentőséget annak, hogy az új munkáltatónál újabb kollektív szerződés került elfogadásra, mivel a felperes igénye elsősorban munkaszerződéséből fakad. A 2015. évi kollektív szerződés nem új, előzmény nélküli kötelem, jogutódlás folytán folytonos munkaviszonyokat érintett, s az igénye egy korábban fennálló kötelemhez kapcsolódott. Úgy vélte, esetében a régi Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, mivel közte és az alperes jogelődje között 1974-ben született munkaszerződés, azaz kötelem. Ez a kötelem igazolhatóan változatlanul fennállt az új Ptk. hatálybalépésekor. A Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett nyilatkozatokra a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Így a prémium kifizetésének elmaradására vonatkozó írásbeli felszólításra a Ptk. hatályba lépése előtti rendelkezések az irányadók. A régi Ptk. szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a felek a munkajogi igényeiket csak meghatározott ideig, az elévülési időn belül érvényesíthetik bíróság előtt. Az Mt. szerint a munkajogi igény három év alatt évül el, s az igény elévülését a bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie. Az Mt. nem tartalmaz önálló rendelkezést az elévülés megszakítására, azt rögzíti, hogy az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. A Kúria nem értett egyet a felperes álláspontjával. Az elévülés kezdete az igény esedékessége. Ha a munkavállaló a munkáltató sérelmes intézkedése vagy mulasztása miatt kezdeményez jogvitát, az elévülés a sérelmes intézkedést követő napon, mulasztás esetén pedig akkor kezdődik, amikor a munkáltató legkorábban eleget tudott volna tenni kötelezettségének.

A polgári jogi jogviszonyban a felek közötti kötelmek általában rövidebb időre jönnek létre, eseti jellegűek, ezzel szemben a munkaviszony sajátossága, hogy a munkáltató és a munkavállaló hosszú távra, akár több évtizedre létesítenek egymással szerződéses viszonyt. Ennek megfelelően a polgári jogi szabályok megfelelő alkalmazása esetén nem annak van jelentősége az elévülés szempontjából, hogy a felek mikor kötöttek egymással munkaszerződést, illetve annak tartalmát módosították-e, hanem annak, hogy bíróság előtt érvényesítendő igényük mikor vált esedékessé, mikor nyílt meg annak lehetősége, hogy azt bíróság útján kényszerítsék ki. Az elévülés tárgya a követelés, az erre vonatkozó időmúlás jogkövetkezménye pedig az elévülés. Az adott ügyben a felperes igényét keletkeztető kötelem a Ptk. hatályba lépését követően keletkezett.

A Kúria tévesnek tartotta a felperes álláspontját, miszerint az alperessel, illetve jogelődeivel 1974. óta fennálló kötelemre figyelemmel a munkaviszonya létesítésekor, illetve munkaszerződése módosításakor és nem az igénye keletkezésekor hatályos Ptk. rendelkezései lennének az irányadóak. A felperes prémiummal kapcsoltos igényét 2019. január 23-ig érvényesíthette volna. A Ptk. 6:25. § (1) bekezdése taxatíve sorolja fel az elévülés megszakításának eseteit, a felperes írásbeli felszólítása azonban erre nem volt alkalmas. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv.IV.10.110/2021/4.) a Kúriai Döntések 2022/5. számában 131. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2012. évi I. törvény 286. § (3) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.