Munkajogi változások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2008. január 1-el számos munkajogi, illetve a foglalkoztatást érintő jogszabály módosult, a fontosabb változásokról részletes tájékoztatót közöl honlapján a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

Rehabilitációs járulék, Munka Törvénykönyve

A rehabilitációs járulékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2008. január 1-jével lépett hatályba. A törvény célja a megváltozott munkaképességű személyeknek olyan ellátórendszer és foglalkoztatás-központú rehabilitációs szolgáltatási és támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyeknek a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. A törvény módosítja többek között a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szabályait. A változások elsősorban a felmondási védelem szabályait, valamint a foglalkoztatási támogatásokat érintik.

Az Flt. szabályait a munkaadói és munkavállalói járadék, a vállalkozó járadék megállapítása, valamint levonása tekintetében 2008. január 1-jével az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény módosította.

Illetményalap, minimálbér

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény rendelkezései alapján 2008. január 1-jétől a közalkalmazotti illetménytáblázatban a garantált illetményminimumok átlagosan 5%-kal emelkedtek, a felsőoktatási intézményekben oktatók és a kutatók illetménytáblázatának az alapja 437 300 forint, a közalkalmazotti pótlékalap 20 000 forint, a köztisztviselői illetményalap 38 650 forint.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján 2008. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 69 000 forint.
Fentiektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma 2 évnél kevesebb gyakorlati idő esetén a kötelező legkisebb munkabér 120%-a, legalább 2 év gyakorlati idő (valamint 50 év feletti munkavállaló) esetén a kötelező legkisebb munkabér 125%-a.

Munkaszüneti napok körüli munkarend

A 2008. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 27/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet alapján a 2008. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

  • április 26., szombat munkanap, május 2., péntek pihenőnap,
  • október 18., szombat munkanap, október 24., péntek pihenőnap,
  • december 20., szombat munkanap, december 24., szerda pihenőnap.
Közalkalmazottak

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) módosításáról szóló 2007. évi C. törvénnyel megállapított, 2008. január 1-jén hatályba lépő változások:

  • a vezetői feladatok ellátása nem csak a Kjt. szerinti vezetői megbízással, hanem a Munka Törvénykönyvének a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályai szerint is sor kerülhet, a vezetők stratégiai szerepkörének erősítését célozva,
  • a közalkalmazotti szférát érintő pályázatokat a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán közzé kell tenni. Ezen túlmenően a pályázati felhívást valamint a pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit a fenntartó internetes oldalán, ha a fenntartó önkormányzat a székhelyén, továbbá a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályázat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtől számított tizenöt nap lehet.

Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.