Munkaügyi statisztikai adatszolgáltatás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megjelent a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény, amelynek melléklete tartalmazza a statisztikai adatszolgáltatáshoz kapcsolódó útmutatót. Az útmutató egyebek között foglalkozik az statisztikai állományi létszám meghatározásával is . A közlemény, amely a Hivatalos Értesítő 2010/24. számában jelent meg, a CompLex Jogtár adatbázisában is megtalálható.
A 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény a közzététele napján lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a KSH elnökének korábbi, 9006/2003. (SK 7.) KSH közleménye. Az új közlemény értelmében a statisztikai adatszolgáltatás során a gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan, 5 munkanapot meghaladóan részt vevők teljes körét kell figyelembe venni, beleértve a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás szüneteltetése nélkül résztvevő személyeket, a munkáltatónál további munkaviszonyban foglalkoztatottakat, egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozót, valamint a társas vállalkozás dolgozó tagjait is.
Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban – törthónapra szóló munkaszerződése alapján meghatározott teljesítendő munkaideje teljes havi munkavégzés esetére átszámítva – legalább 60 munkaórában (a továbbiakban: legalább 60 munkaórában), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók több főbb csoportba sorolhatók. Emellett azonban külön csoportot képeznek az egyéb foglalkoztatottak.
Az alkalmazásban állók munkajogi állományi létszámába tartoznak a munkáltatónál munkaviszonyban álló személyek a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének napjától, a jogviszony megszűnésének napjáig. A statisztikai állományi létszámba sorolandók: a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt foglalkoztatja), a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi folyamatos betegség után, az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők (pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt), az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól, a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, illetve bármely egyéb okból (például több hónapos rekreációs szabadság stb.) a munkavégzés alól mentesített munkavállalók a munkavégzés alól történő felmentés első napjától, az átmenetileg nem foglalkoztatott bedolgozók a foglalkoztatás szüneteltetésének időpontjától. Fontos tudni, hogy nem tartoznak tehát sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba az egyéb foglalkoztatottak.
A KSH közlemény meghatározza ezen túlmenően az alkalmazásban állók munkaidő szerinti csoportosítását, az alkalmazásban állók foglalkozási csoportjait, részletesen foglalkozik az átlagos állományi létszám számításával, az üres álláshelyek, a munkaerőköltség, kompenzációs költség, kereset meghatározásával, a munkaidő-fogalmakkal, a sztrájkesemény meghatározásával. Az 1. számú függelék a munkaerőköltség-elemek csoportosításáról, a 2. számú függelék pedig a létszámfogalmakkal kapcsolatos sajátos elnevezések, illetve a kereset és egyéb munkajövedelmekkel kapcsolatos sajátos elnevezések jegyzékét állapítja meg.
