Munkavégzés rokkantsági nyugdíj mellett 2009-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíjjogosultságát annak a (III. csoportba tartozó) 62 év alatti személynek, akinek hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó átlagjövedelme meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát, de legalább a minimálbér összegét. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíjat a kereset összege miatt nem lehet megszüntetni.

Akiknek 2008 január 1-je előtt állapították meg a rokkantsági nyugdíját, azokra a jövő év első napjától a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ez alapján meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíjjogosultságát annak a 62. életévét még be nem töltött személynek, akinek keresőtevékenységből származó, hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó átlagjövedelme meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát (illetve annak a megállapítást követő rendszeres emelésekkel növelt összegét), de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Mivel a 2009. január 1-je utáni kereseteket veszik figyelembe, így a megszüntetésre legkorábban 2009. július 1-je után kerülhet sor.

A kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett (III. csoportba tartozó) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, vagyis a 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodott (I. és II. csoportba tartozó) nyugdíjasokat nem érinti. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a rokkantsági nyugdíjat a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel megszüntetni nem lehet.

A keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt a személyi jövedelemadóval és az egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével csökkentett keresetet kell érteni. Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnek a nyugdíj-megállapítás időpontjától esedékes emelésekkel növelt összege nem éri el a minimálbér összegét, akkor a viszonyítási alap a mindenkori kötelező legkisebb munkabér.

Annak ellenére, hogy a nyugdíjasok és a foglalkoztatóik is szeretnék előre tudni a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 90 százalékának 2009-ben érvényes, időközi emelésekkel növelt összegét, erre nincs mód. Ugyanis a megállapításhoz szükséges 2008. novemberi és 2009. januári nyugdíjemelések százalékos mértéke még nem ismert.

Kiss Sándor cikke a Tb-kalauz 2008/10. számában olvasható teljes terjedelemben.

---