Nagy bírság fenyegeti a tőkeemelést elmulasztót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akár a kft. vezető tisztségviselője is fizetheti a bírságot, ha elmulasztja a kötelező tőkeemelést – derül ki a NAV tájékoztatásából.


A korlátolt felelősségű gazdasági társaságok tulajdonosainak legkésőbb március 15-ig 500 ezer forintról 3 millió forintra kell emelniük a törzstőkét (jegyzett tőkét), kivéve, ha a cég végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján.

A tájékoztató szerint a létesítő okiratot március 15-ig kell módosítani, annak alapján április 14-ig ügyvéd igénybevételével változásbejegyzési kérelmet előterjeszteni a cégbíróságnál. Amennyiben a cégbíróság nem dönt 15 munkanapon belül a kérelemről, az azt követő 3 munkanapon belül „automatikusan” bejegyződnek a kérelmező által rögzített adatok. A törzstőke-emelést a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontjával kell könyvelni. 

A tőkeemelést pénzbeli valamint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással, vagy mind a kettővel teljesíteni lehet. A pénzbeli emelés történhet bankszámlára való utalással vagy készpénz házipénztárba való befizetésével. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehet bármilyen átruházható dolog, így történhet például gépjármű, számítógép, irodai berendezés stb. szolgáltatásával vagy az adós által elismert követelés, például a tag által a kft.-nek adott tagi kölcsön cégbe való apportálásával, feltéve, hogy a cél a kft. továbbműködtetése. 

Amennyiben a létesítő okirat módosítása alapján a pénzbeli hozzájárulást a változásbejegyzést követő 1 éven belül kell teljesíteni, a tagnak nincs mögöttes felelőssége a kft. tartozásaiért. Ha a pénzbeli hozzájárulást 1 éven túl (a létesítő okirat módosításában meghatározott konkrét időpontig, ami azonban évtizedekkel későbbi időpont is lehet) kell teljesíteni, a kft. a teljesítésig nem fizethet osztalékot, illetve a kft. tartozásaiért a nem teljesített pénzbeli hozzájárulás erejéig a tagnak saját vagyonával kell helytállnia. 

Nem pénzbeli hozzájárulás esetén, ha az apport összege eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a változásbejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg a kft. rendelkezésére kell bocsátani, ha nem éri el a törzstőke felét, legkésőbb a változásbejegyzéstől számított 3 éven belül szolgáltatni kell az apportot.

 

A cég a törzstőke emelése helyett 2017. március 15-ig a más, tőkeminimummal nem rendelkező társasági formába (például betéti társasággá) történő átalakulást, illetve más társasággal való összeolvadást vagy más társaságba való beolvadást is választhatja – hívja fel a figyelmet az adóhatóság. Ez esetben azonban a változásbejegyzési kérelem előterjesztésével kapcsolatos ügyvédi költségen felül, az átalakulási vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, valamint a tőkeemeléshez képest jelentős egyéb eljárási költségeket kell fizetni, és az eljárás is hosszadalmasabb.

Az adóhatóság felhívja a figyelmet, hogy a változásbejegyzési kérelem határidőben való előterjesztésének elmulasztása esetében a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez. A cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem adatainak „automatikus” bejegyzése esetén is módja van az utólagos törvényességi felügyeleti eljárásra. A kft.-t – illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt – a törvényességi felügyeleti eljárás keretében 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja a cégbíróság. A pénzbírság ismételten is kiszabható. Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a tőkeemelés, vagy az átalakulás, egyesülés nem kényszeríthető ki, a cégbíróság megindítja a kft.-vel szemben a kényszertörlési eljárást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.